Rejtélyes struktúrák a Csendes-óceán alatt
Svájci kutatók egy különös felfedezést tettek a Csendes-óceán alatti földköpenyben. Az ETH Zürich tudósai földrengések segítségével tanulmányozták a földköpeny alsó rétegének összetételét, és megdöbbentő anomáliákra bukkantak, amelyek jelenléte egyelőre rejtély számukra.
A kutatás során kiderült, hogy bizonyos zónákban a szeizmikus hullámok eltérő módon mozognak, ami arra utal, hogy ezek a területek hidegebb vagy más összetételű szerkezetekből állhatnak, mint a környező olvadt kőzetek. A tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban publikálták megállapításaikat, és hangsúlyozták, hogy nem világos, milyen struktúrák találhatók a mélyben.
Ha ezek a struktúrák máshol lennének, akkor a tektonikus lemezek részeinek tudnák be őket, amelyek a szubdukciós zónákban süllyedtek el. A szubdukciós zóna az a terület, ahol a földkéreg lemezei egymás alá tolódnak, és egy lefelé hajló lemez végül beolvad a földköpenybe. Jelenleg a Csendes-óceán peremén találhatóak a mai szubdukciós zónák, különösen a mélytengeri árkoknál.
Azonban a Csendes-óceán alatt egy nagy lemez található, így ott semmiképp sem lehet szubdukciós anyag. Thomas Schouten, a tanulmány szerzője, arra figyelmeztetett, hogy több helyszínen is észleltek hasonló anomáliákat, de a pontos okokat még nem tudják kideríteni.
Az, hogy több ilyen zóna is létezik, arra utal, hogy ezek különböző időpontokban és forrásokból alakultak ki. Schouten véleménye szerint ezek az alsó köpeny anomáliái lehetnek ősi, szilícium-dioxidban gazdag anyagok, amelyek a köpeny körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta léteznek, és valahogy megmaradtak. Emellett olyan zónák is lehetnek, ahol vasban gazdag kőzetek halmozódnak fel a köpeny évmilliárdokon át tartó mozgásának következtében.
Mivel nem lehet csak úgy leásni a mélyre, a kutatók a hanghullámok segítségével tanulmányozzák tovább a területet, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mivel van dolguk.
Érdekesség: Az AI által használt hanghullámok elemzése segíthet a geológiai struktúrák részletesebb megértésében, lehetővé téve a mélyebb rétegek felfedezését anélkül, hogy ténylegesen le kellene ásni.
Források: IFLScience, Scientific Reports
