A „forever” vegyi anyagok lítium-ion akkumulátorokban veszélyeztetik a környezetet – kutatás bizonyítja


Az „örök vegyszerek” veszélyei a lítium-ion akkumulátorokban

A lítium-ion akkumulátorokban használt mérgező PFAS „örök vegyszerek” a tiszta energia átállásának alapvető részét képezik, ugyanakkor komoly vegyi szennyezés forrásai lehetnek, ami új kutatások szerint veszélyezteti a környezetet és az emberi egészséget.

A többrétű, szakmailag lektorált tanulmány egy kevéssé kutatott és szabályozatlan PFAS alosztályra, a bis-FASI-ra összpontosított, amelyet lítium-ion akkumulátorokban használnak. A kutatók riasztó mértékű vegyszerszennyezést találtak a gyárak közelében, észlelték jelenlétüket a világ távoli területein is, és megállapították, hogy a hulladéklerakókba került akkumulátorhulladék jelentős szennyezési forrást jelent.

„Két kritikus kihívással nézünk szembe – a vízi szennyezés minimalizálása és a tiszta, fenntartható energia felhasználásának növelése, és mindkettő méltó cél,” mondta Jennifer Guelfo, a Texas Tech University kutatója és a tanulmány társszerzője. „De van egyfajta húzd meg-ereszd meg a kettő között, és ez a tanulmány rávilágít arra, hogy most, amikor növeljük ezt az energiai infrastruktúrát, lehetőségünk van jobban beépíteni a környezeti kockázatok értékelését.”

A PFAS-ok körülbelül 16,000 ember által előállított vegyület osztályát képezik, amelyeket leggyakrabban a víz-, folt- és hőálló termékek előállításához használnak. Azért hívják őket „örök vegyszereknek”, mert természetesen nem bomlanak le, és felhalmozódnak az emberekben. Ezek a vegyszerek kapcsolatban állnak a rákkal, születési rendellenességekkel, májbetegségekkel, pajzsmirigy betegségekkel, a spermiumszám csökkenésével és számos más súlyos egészségügyi problémával.

Az egészségügyi szakértők egyre inkább felhívják a figyelmet a mérgező vegyszerek alternatíváinak szükségességére a tiszta energia technológiákban, mint például az akkumulátorok és szélturbinák, ahogy az átállás folytatódik.

A tanulmány megjegyzi, hogy alig van végső életciklus standard a PFAS akkumulátorhulladékra, és a nagy többség a települési hulladéklerakókba kerül, ahol a vegyszerek szivároghatnak a vízbe, helyileg felhalmozódhatnak vagy hosszú távú szállítást is elérhetnek.

Korábbi szivárgási mintákban nem találtak vegyszereket az 1990-es évek közepét megelőzően, amikor a vegyületosztályt kereskedelmi forgalomba hozták. A tanulmány megállapította, hogy a bis-FASI újrahasznosítható, bár a lítium akkumulátorok mindössze 5%-át újrahasznosítják. Ez 2040-re előrevetíthetően 8 millió tonna akkumulátorhulladékot eredményezhet, ha az igényekkel együtt az újrahasznosítás nem növekszik drasztikusan.

„Ez arra utal, hogy közelebbről meg kell vizsgálnunk ezt a PFAS osztályt,” mondta Guelfo. Mivel nagyon kevés toxikológiai adat áll rendelkezésre a bis-FASI-ról, a tanulmány invertebráták és zebradániók hatásaira is ellenőrizte. Alacsony expozíciós szinteken is hatásokat találtak, ami más, veszélyesnek ismert PFAS vegyületek toxicitására utal.

A kutatók víz-, talaj- és levegőmintákat vettek egy minnesotai 3M gyár környékéről és más nagy létesítmények környékéről, ahol vegyszereket gyártanak. A talaj- és vízszintek aggasztóak voltak, mondta Guelfo, és a vegyszerek havazásban való észlelése arra utal, hogy a vegyszerek könnyen mozognak a légkörben. Ez magyarázhatja, miért találták meg a vegyszereket a kínai tengervízben és más, gyártóüzemektől távol eső területeken.

Míg a leggyakrabban használt globális PFAS definíciók tartalmazzák a bis-FASI-t, az EPA egyik részlege nem tekinti azt a vegyületosztályhoz tartozónak, így nem szerepelt egy olyan vegyületlistán, amelyet az amerikai vízben monitorozni kellene. Az EPA kritikákat kapott, amiért szűk PFAS definíciót használ, ami a közegészségügyi szakértők szerint néhány vegyszert kizárt az ipar kérésére.

Az új kutatás azonban, az eddigi bizonyítékokkal együtt, azt mutatja, hogy a bis-FASI maradandó, mozgékony és mérgező, mint a legtöbb más PFAS, jegyezte meg Lee Ferguson, a Duke University kutatója és társszerzője. „Ez a besorolás a tiszta energia tárolásának hatalmas növekedésével együtt, amit látunk, legalábbis riasztó jeleket kellene hogy adjon.”

Érdekesség: Az OpenAI által kifejlesztett GPT-3 modell, amely e cikk alapjául szolgál, több mint 175 milliárd paraméterrel rendelkezik, ami az egyik legfejlettebb mesterséges intelligencia rendszerré teszi a világon.

Források: Texas Tech University, Duke University