Globális antibiotikum-fogyasztás emelkedés: sürgető intézkedések szükségesek az antimikrobiális rezisztencia ellen
Legfrissebb kutatások szerint a globális antibiotikum-használat ingadozó, de jelentős növekedést mutat, ami sürgető szükségessé teszi az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni fellépést. Ez a rezisztencia, amely hatástalanítja az antibiotikumokat és más antimikrobiális gyógyszereket, komoly fenyegetést jelent a globális egészségügyre. Évente közel öt millió haláleset köthető hozzá, ami hosszabb kórházi tartózkodásokat, magasabb orvosi költségeket és növekvő halálozási arányokat eredményez.
A kutatás azt mutatja, hogy a globális antibiotikum-használat 2016 óta több mint 21%-kal nőtt, ami tovább súlyosbítja az AMR helyzetét világszerte. Dr. Eili Klein, a kutatás vezető szerzője és a One Health Trust (OHT) vezető munkatársa elmondta: „A COVID-19 világjárvány átmenetileg megzavarta az antibiotikumok használatát, de a globális fogyasztás gyorsan helyreállt, és aggasztó ütemben folytatódik.”
„A válság kezeléséhez prioritást kell adni a nem megfelelő antibiotikumhasználat csökkentésének a magas jövedelmű országokban, miközben jelentős befektetéseket kell eszközölni az alacsony és közepes jövedelmű országok infrastruktúrájába a betegségek terjedésének hatékony megfékezéséhez.”
Az antibiotikumok értékesítésének tendenciái
A kutatók az OHT, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola és a Johns Hopkins Egyetem munkatársai elemzik a gyógyszerértékesítési adatokat 67 országból 2016 és 2023 között. A tanulmány megvizsgálta, hogyan befolyásolta az gazdasági növekedés és a COVID-19 világjárvány az antibiotikumhasználatot. Továbbá előrejelzéseket is készített 2030-ig, az antibiotikumokat a WHO AWaRe keretrendszere szerint kategorizálva, amely prioritásként kezeli ezen kritikus gyógyszerek felelős alkalmazását.
Az antibiotikumok fogyasztásának kulcsfontosságú megállapításai
A tanulmány szerint az antibiotikumok értékesítése 16,3%-kal nőtt a jelentésben szereplő országokban, 2016-ban 29,5 milliárd napi adag (DDD) értékesítéséről 2023-ra 34,3 milliárdra emelkedve. Ez 10,2%-os növekedést jelent egy főre jutó fogyasztásban, amely 13,7-ről 15,2 DDD-re nőtt ezer lakosra naponta.
A COVID-19 világjárvány előtt a fogyasztási tendenciák az jövedelmi szint szerint eltértek. A magas jövedelmű országokban csökkent az antibiotikum-használat, míg a közepes jövedelmű országokban növekedés volt tapasztalható. 2016 és 2019 között a közepes jövedelmű országok 9,8%-os növekedést mutattak, míg a gazdagabb országokban 5,8%-os csökkenés történt.
A COVID-19 világjárvány hatása
A COVID-19 2020-as megjelenése globálisan megzavarta az antibiotikumok használatát, különösen a magas jövedelmű országokban. Az antibiotikum-fogyasztás ezekben az országokban 17,8%-kal csökkent 2019 és 2020 között, részben a világjárványhoz kapcsolódó intézkedések, például a kijárási korlátozások és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés csökkenése miatt. Eközben az alacsony-közepes jövedelmű országok 2021-re megelőzték a magas jövedelmű országokat egy főre jutó antibiotikum-fogyasztásban.
A közepes jövedelmű országok növekedése
A közepes jövedelmű országok vezették az antibiotikumok értékesítésének növekedését, figyelemre méltó változásokat mutatva az alkalmazott antibiotikumok típusában. Ezek az országok a Watch antibiotikumokat részesítették előnyben, amelyek a rezisztencia szempontjából magasabb kockázatúnak számítanak, szemben az Access antibiotikumokkal. A projekciók szerint 2030-ra a globális antibiotikum-fogyasztás több mint 50%-kal nőhet, elérve a 75,1 milliárd DDD-t.
A közegészségügyi következmények
Ez a tanulmány hangsúlyozza a sürgető szükségességet az antibiotikumok túlzott használatának csökkentésére a felelős gyógyszerhasználat, a fertőzések megelőzése és a széleskörű oltások révén. Emellett a jövőbeli világjárványokra való felkészülést is hangsúlyozza, prioritásként kezelve a felelős antibiotikumhasználatot. A globális fogyasztás növekedésével a koordinált erőfeszítések kulcsfontosságúak lesznek az AMR növekvő fenyegetésének leküzdésében.
Érdekesség: A mesterséges intelligencia (MI) már most is segít az új antibiotikumok felfedezésében és az AMR elleni küzdelemben, előrejelzések készítésével a rezisztens baktériumok terjedéséről.
Források: One Health Trust, Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, Johns Hopkins Egyetem
