Fejlesztés
Jörgensen vezetésével készült új tanulmány szerint a globális együttműködés mellett a országok saját intézkedéseikkel jelentősen csökkenthetik az antibiotikum-rezisztenciát. A Stockholm Resilience Centre kutatói 73 ország adatait elemezték, és megállapították, hogy a kormányzati beavatkozások szintje közvetlen kapcsolatban áll az antibiotikumok használatának és rezisztenciájának növekedésével.
A kutatás az 2000 és 2016 közötti időszakot vizsgálta, és összehasonlította az országok által tett intézkedéseket az antibiotikum-rezisztencia változásaival. Az eredmények azt mutatták, hogy a kormányzati intézkedések szintje kulcsszerepet játszik a helyzet javításában.
Az antibiotikum-rezisztencia csökkentése érdekében tett intézkedések
A kutatás során a tudósok számos intézkedést azonosítottak, amelyek segíthetnek az antibiotikum-rezisztencia csökkentésében. Ilyenek például az antibiotikumok használatának nyomon követése, a kórházi higiénia javítása, az emberi egészségügy és az állattenyésztés közötti koordináció, valamint az új kezelési stratégiákba való befektetés.
Jörgensen hangsúlyozta: „Túl gyakran halljuk, hogy az antibiotikum-rezisztencia elkerülhetetlen katasztrófa, amelyen nincs hatalmunk változtatni. De a tanulmányunk egy másik történetet mesél el – a remény és a felelősség történetét. Ha az országok határozottan lépnek, még mindig tudnak változást elérni.”
Ígéretes országok a harcban
A tanulmány szerint néhány ország, mint például a Németország, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság, élen jár az antibiotikum-rezisztencia csökkentésében. 2023-ra pedig Japán, Franciaország, Malajzia és Dánia válnak a legaktívabb országokká.
Jörgensen elmondta: „A pozitív tendencia, hogy 2016 és 2023 között az összes vizsgált ország 76%-a, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok 83%-a jelezte, hogy fokozni kívánja a fellépéseit.”
Minden lépés számít
A kutatás megállapította, hogy a magas szintű intézkedések szükségesek az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez, de a fokozatos növekedések is jelentős hatással lehetnek. Minden egyes intézkedés javítása csökkenti a rezisztencia mértékét, és közelebb visz a célhoz.
„A tanulmány eredményei világos üzenetet közvetítenek a döntéshozók számára: az idő cselekedni most van. A bizonyítékokon alapuló lépések megtételével a kormányok megvédhetik saját állampolgáraikat, miközben hozzájárulnak a globális harchoz a rezisztens fertőzések ellen” – zárta gondolatait Jörgensen.
Érdekes tény: A WHO becslése szerint évente több mint 700 000 ember hal meg az antibiotikum-rezisztencia okozta fertőzések következtében, és ha a tendencia folytatódik, ez a szám 2050-re akár 10 millióra is nőhet.
Források: Stockholm Resilience Centre, WHO, Scientific Reports
