A Nova Kahovka-i vízierőmű gátjának felrobbantása és következményei
Elképesztő környezeti károkat okozott, és továbbra is időzített bomba a Nova Kahovka-i vízierőmű 2023-ban felrobbantott gátja Ukrajnában. Az orosz és az ukrán fél egymást vádolta a támadással, melynek következtében 18 köbkilométernyi víz zúdult le, óriási károkat okozva a térségben.
Az anyagi mellett a környezeti károk is elképesztőek, melyre egy friss, a Science folyóiratban publikált tanulmány hívja fel a figyelmet. Ebből kiderül: 83 ezer tonnányi nehézfém volt a tározó üledékében a robbanáskor, és ezek kevesebb mint egy százaléka szabadult csak fel. A veszélyes, „erősen mérgező” nehézfémek között van ólom, kadmium és nikkel is.
A fennmaradó körülbelül 99 százalék folyókba szivárog, ahogyan az esőzések mossák a veszélyes üledéket. Ez pedig az emberek egészségére nézve is rendkívül veszélyes – már csak azért is, mert a régióban a folyóvizet gyakran használják, amikor a vízhálózat nem működik. A kutatók szerint a környezeti hatások léptéke a csernobili nukleáris katasztrófához mérhető.
Úgy vélik még, hogy a szennyező anyagok lerakódhatnak bizonyos életformákban, majd végighaladhatnak a táplálékláncon, és a növényzeten, valamint az állatokon keresztül az emberekig is eljuthatnak. Szociális, gazdasági és ökológiai katasztrófát hozhat a Nova Kahovka-i gát felrobbantása.
Több tízezer hektárnyi jól termő mezőgazdasági területet pusztulhat el a Nova Kahovka-i gátrobbantás miatt Ukrajnában, nagyobb részben az oroszok által megszállt régiókban. Hosszabb távon reális veszély az ökológiai-gazdasági katasztrófa, a terület elsivatagosodása és az, hogy az ukrajnai gabona hiányozni fog a globális éhínség elleni küzdelemben.
A mérések, valamint hidrológiai modellek alapján fel tudták térképezni a gát lerombolásának környezeti hatásait. Például a víz elpusztította az ártéri rágcsálók 20–30 százalékát, valamint az ivadékhal-állomány egészét. Van azonban egy érdekes kontraszt is: mint a tanulmányt összegző The Guardian kiemeli, a helyszínről készült képeken azt látni, hogy az élővilág elkezdte „visszafoglalni” a területet.
A fehérfűz és több más fa, valamint a vaddisznók és egyéb állatfajok is elkezdték benépesíteni a környéket. Egyes esetekben évtizedek óta nem látott halfajok is felbukkantak. A gátat az 1950-es években építették, és a zaporizzsjai atomerőmű hűtéséhez, valamint dél-ukrajnai területek öntözéséhez szolgáltatott vizet. Orosz megszállás alatt, 2023. június 6-án rombolták le.
Arról még vita zajlik, hogy az orosz-ukrán háború lezárása után újraépítsék, vagy hagyják úgy a területet, ahogy van. Utóbbi ellen szól az ott lévő, jelentős mennyiségű szennyező anyag, amit a vegetáció nem biztos, hogy fel tud tartani.
Érdekesség: Az AI képes a környezeti károk nyomon követésére és modellezésére, segítve a kutatókat a jövőbeli hatások előrejelzésében.
Források: Science, Deutsche Welle, The Guardian
