A főiskolai hallgatók világszerte mélyen gyökerező félelmekkel és kétségekkel küzdenek a klímaváltozás fenyegetésével kapcsolatban, amelyeket sokan gyermekként kezdtek el érezni. A súlyos időjárási események gyakoriságának növekedésével és a Föld hőmérsékletének emelkedésével a diákok érzelmei is felerősödtek az Egyesült Államokban. Kiderült, hogy sokan magukban tartják a globális felmelegedés miatti aggodalmaikat.
A Project Information Literacy (PIL) nonprofit kutatóintézet keretében, amelynek vezetője vagyok, könyvtári és információs tudományokkal, valamint új médiával foglalkozó kutatók csoportja végzett országos kutatást a főiskolai hallgatók és friss diplomások információkeresési szokásairól. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen diákok lenni a digitális korban. Idén korábban közel 1,600 egyetemi hallgatót kérdeztünk meg kilenc amerikai főiskoláról és egyetemről, a klímaváltozással kapcsolatos hírek és információk feldolgozásának és reakciójának tanulmányozása részeként.
Az aggodalom és a remény párhuzama
A felmérésünk adatai szerint a válaszadók 78%-a jelezte, hogy a klímaváltozás miatt szorong a jövője miatt, míg 88%-uk aggódik a jövő generációkért. Az egyik válaszadó nyílt kérdésben így fogalmazott: „Ez a mi jövőnk, és látjuk, ahogy tönkremegy.” Egy másik pedig hozzátette: „Annyi kár és életveszteség történt a klímaváltozás következtében, hogy kezd érzéketlenné válni számomra — ez már csak a normális, különösen a generációm számára.”
Az aggodalom közepette azonban figyelemre méltó reménysugarak is megjelentek. A válaszadók 90%-a egyetértett abban, hogy az emberiség képes mérsékelni a klímaváltozást, 78%-uk a személyes cselekvés erejében hisz, és több mint 80%-uk motivált abban, hogy részt vegyen a klímaváltozás megoldásában.
Az oktatás szerepe
Ha az oktatók, könyvtárosok és adminisztrátorok szeretnék felhívni a figyelmet a klímaváltozásra, kritikus fontosságú megérteni, hogy nemcsak azt kell tudniuk, mit tudnak a hallgatók a klímaválságról, hanem azt is, hogyan szerzik meg ezt az ismeretet, és hogyan formálja ez a hiedelmeiket és attitűdjeiket.
A kutatásunk során megállapítottuk, hogy a diákok többsége olyan információforrásokat alakít ki, amelyek tartalmazzák a klímaváltozással kapcsolatos híreket, de nem merülnek el bennük. A válaszadók többsége elmondta, hogy az előző héten csak „néhány” vagy „kicsi” klímaváltozással kapcsolatos hírt olvastak, hallgattak vagy hallottak.
A bizalom a tudósokban
Meglepő módon a megkérdezett diákok sokan bíznak a klímakutatók hitelességében. Ez a fajta bizalom segít abban, hogy hatékony döntéseket hozzanak a klímaváltozással kapcsolatos információk megbízhatóságáról: jelentős többség (82%) egyetértett abban, hogy a tudósok értik a klímaváltozás okait, és több mint fele úgy véli, hogy a klímaválságról szóló hírek többsége hiteles.
A hallgatók egy része azt is kifejezte, hogy a bizalmukat más ellenőrzési módszerekkel kombinálják, például források összehasonlításával a tényellenőrzés érdekében. Sokuk elmondta, hogy a média- és információs írástudás terén szerzett ismereteik révén a források értékelése szokássá vált számukra.
Ahogy a fiatal főiskolai hallgatók a klímaváltozás döntéseinek következményeivel fognak szembesülni, rendkívül fontos, hogy megértsük a nézőpontjukat, hogy hatékonyan tudjunk reagálni a klímaváltozásra ma. A diákok perspektívája alapján a felsőoktatás oktatói és adminisztrátorai kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hallgatók érezzenek egyfajta ügynökséget a globális klímaváltozással szemben.
Érdekesség: Az AI technológia segítségével a kutatók képesek elemezni a klímaváltozással kapcsolatos információkat és a diákok reakcióit, így hatékonyabb megoldásokat dolgozhatnak ki a jövő generációk számára.
Források: Project Information Literacy, Scientific American, Our World in Data
