Fejlesztés
Kapu Tibor és a Nemzetközi Űrállomás
Kapu Tibor hamarosan karanténba vonul társaival az Egyesült Államokban, hogy aztán május 29-én elinduljon a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom-4 űrmisszió keretein belül. Közben Budapesten megtartották a Huniverzum – Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpont megnyitóját, amelyen Ferencz Orsolya úrkutatásért felelős miniszteri biztos többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedeket követően újjáépítették a hazai űrszektort.
A látogatóközpont jelentősége
A látogatóközponttal kapcsolatban Ferencz Orsolya azt emelte ki, hogy ez sokkal több, mint egy kiállítás, „térképe annak az útnak, amit a magyar űrkutatás az elmúlt években bejárt, és előképe annak, ami még előttünk van.” „Újjáépítettük ezt a különleges szakterületet, ma már bátran kijelenthetjük, hogy egy új korszakot nyitottunk. Több mint húsz együttműködési megállapodást kötöttünk országokkal, űrügynökségekkel, valamint a világ vezető űripari vállalataival” – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
A Hunor – Magyar Űrhajós Program
A Hunor – Magyar Űrhajós Programra 247 érvényes pályázat érkezett, a kiválasztás során több mint 50 szempont volt, az élettani tesztek részletessége sokszor meghaladta a NASA protokollját. Ezen kívül túlélőkiképzésen, izolációs tréningen vettek részt a kiválasztottak, amikor pedig Houstonba megérkeztek a NASA kiképzésére, mindenki biztos volt benne, hogy a legmagasabb követelményeknek is meg fognak felelni.
Tudományos kísérletek az űrben
„A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Kapu Tibor mintegy 30 tudományos kísérletet fog elvégezni, míg Cserényi Gyula a Földről segíti majd a munkáját. Ez nemcsak tudományos szenzáció, de példátlan lehetőség is arra, hogy a magyar tudás és innováció nemzetközi környezetben mutassa meg magát” – jelentette ki Ferencz Orsolya.
Fel készülés az űrutazásra
Kapu Tibor rövid videóüzenetet küldött, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államokban a képzés lezárása után hamarosan karanténba vonul. „Folyamatosan tanultunk az űrállomáson való élet és munka sajátosságairól, a kísérletek lebonyolításáról, az űrkapszulák és rakéták működéséről, de olyan különleges tréningeken is részt vettünk, mint a helikopterből való víz alatti kimenekülés, a centrifuga- vagy túlélőképzés” – hallhattuk a magyar űrhajóstól.
Inspiráló üzenetek az elődöktől
Charles Simonyi, aki 2007-ben és 2009-ben is járt a világűrben, ugyancsak videóüzenetben jelentkezett, és egy különleges tanáccsal látta el kollégáját. „A rajt előtti héten fokozatosan emeld meg az ágyad végét egy téglával vagy hasonló módon. Ezzel hozzászoksz ahhoz, hogy a vér a fejedbe gyűlik, ami e felkészülés nélkül rossz közérzetet okozhatna az út első napjaiban” – javasolta.
Farkas Bertalan tapasztalatai
Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan 1980. május 26-án indult útnak a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, és 7 napot, 20 órát, 45 percet töltött a világűrben. Farkas Bertalan az Indexnek elmondta, hogy sokat beszélgetett a saját élményeiről a két kiválasztott magyarral.
Családi támogatás
Az Index a látogatóközpont megnyitója után beszélgetett a kiválasztott magyar űrhajós családjával is. Csilla, Kapu Tibor húga egyáltalán nem lepődött meg, hogy a testvére űrhajózásra adta a fejét. „Az első reakcióm az volt, hogy ki más jelentkezne, ha nem ő. Amikor távol vagyunk egymástól, akkor nagyon szoros a kapcsolatunk, most is így van.”
Indulás az űrbe
Kapu Tibor május 29-én indul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére a floridai Cape Canaveralból a SpaceX Falcon-9 rakéta segítségével, egy Dragon űrhajó fedélzetén. Az Axiom-4 űrmisszióban négyen vesznek részt, Kapu Tiboron kívül Sławosz Uznański-Wiśniewski, lengyel küldetésspecialista, Peggy Whitson amerikai parancsnok és Shubhanshu Shukla indiai pilóta.
Huniverzum – Magyarok a világűrben
A Huniverzum – Magyarok a világűrben interaktív kiállítás május 13-tól látogatható Budapesten a Millenáris G épületében.
(Borítókép: A HUNIVERZUM – Magyarok a világűrben látogatóközpont megnyitója. Fotó: Máthé Zoltán / MIT)
Érdekes tény: Az űrkutatásban a mesterséges intelligencia (AI) egyre fontosabb szerepet játszik a kísérletek irányításában és az adatelemzésben, lehetővé téve a tudósok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban derítsenek fényt a világűr titkaira.
