A Tóngai Internet Kábel Hálózat Sebezhetőségei
2022 elején, a hatalmas vulkánkitörés után Tonga sötétségbe borult. A víz alatti kitörés – 1000-szer erősebb, mint a hiroshimai bomba – cunami hullámokat küldött Tonga közeli szigeteire, és hamuval borította be a fehér korallhomokot. A Hunga-Tonga-Hunga-Ha’apai kitörés ereje megszakította az internetkapcsolatot Tongával, kommunikációs zűrzavart okozva éppen akkor, amikor a válság kibontakozott.
Amikor a tengeri kábel, amely az ország internetét biztosítja, hetek múlva helyreállt, világossá vált a zűrzavar mértéke. A kapcsolatok hiánya megnehezítette a helyreállítási erőfeszítéseket, miközben súlyosan érintette az üzleteket és a helyi pénzügyeket, amelyek közül sok a külföldről érkező pénzküldeményektől függ. A katasztrófa feltárta az internet működését támogató infrastruktúra szélsőséges sebezhetőségét.
Nicole Starosielski, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, a The Undersea Network című könyv szerzője úgy fogalmaz, hogy a kortárs élet valójában elválaszthatatlan az üzemelő internettől. “Ez olyan, mint az ivóvíz – egy hasznos dolog, ami alapvetően meghatározza a létezésünket” – mondja.
Az Internethálózat Kialakítása
A modern fogyasztók az internetet egy láthatatlan “felhőként” képzelik el, amely a fejük felett lebegve adja le az adatokat. Starosielski szerint azonban a valóság sokkal különlegesebb. Az internetforgalom túlnyomó része – beleértve a Zoom hívásokat, filmstreamingeket, e-maileket és közösségi média tartalmakat – magas sebességű optikai szálakon keresztül jut el hozzánk, amelyek az óceán fenekén futnak. Ezek a modern világ vénái, amelyek mintegy 1,5 millió km hosszan kötik össze az országokat.
Starosielski magyarázza, hogy a hangadatok, amelyeket továbbít, a mobiltelefonjától egy közeli cellatoronyhoz utaznak. “Ez gyakorlatilag az egyetlen vezeték nélküli ugrás az egész rendszerben.” A cellatornyon keresztül a földi optikai szálakra jut, majd a fény sebességével haladva a föld alatt egy kábelfeladó állomásra érkezik, onnan pedig a tengerfenékre, végül Ausztráliában köt ki.
Fenyegetések az Internet Infrastruktúrájára
A pénzügyi, kormányzati és katonai kommunikációkat működtető adatok a tenger alatt futó kábelekben, amelyek nem sokkal vastagabbak, mint egy tömlő, és a felettük lévő tengervíz védelme alatt állnak, az utóbbi években aggodalmat keltettek a világ törvényhozói körében. A NATO tisztviselői 2017-ben arról számoltak be, hogy az orosz tengeralattjárók fokozottan figyelik az internetkábeleket az Észak-Atlanti-óceánon.
Az internetkábelek célzott támadása olyan fegyver, amelyet Oroszország régóta használ a hibrid háború eszköztárában. 2014-ben, amikor Oroszország annektálta Krím félszigetet, Moszkva megszakította a fő kábelkapcsolatot, ezzel átvéve az internetinfrastruktúra irányítását.
A Digitális Egyenlőtlenség Kihívásai
Sok szakértő azonban úgy véli, hogy az internet legnagyobb kockázata nem a szabotázs vagy kémkedés, hanem a kábel-infrastruktúra egyenlőtlen eloszlása a világban. “Nincsenek kábelek mindenhol” – mondja Starosielski. “A legnagyobb koncentráció Észak-Atlanti-óceánon van az Egyesült Államok és Európa között, de a Dél-Atlanti-óceánon nem sok található.” Az internet infrastruktúrájának egyenlőtlen eloszlása különösen szembetűnő a Csendes-óceánon, ahol egy kis település, mint Guam, több mint 10 internetkábellel rendelkezik, míg Tonga mindössze egyet birtokol.
2022 vulkánkitörése után a világ kormányai cselekvésre sarkallták a meglévő tengeri kábelhálózat sebezhetőségének jelentését, míg a technológiai cégek azon dolgoztak, hogy megerősítsék a hálózatokat, hogy ilyen esemény ne fordulhasson elő újra.
Érdekes tény: Az internet globális szintű működésének biztosítása érdekében 2023-ra több mint 500 kommunikációs kábel fekszik az óceán fenekén.
Források: Guardian, University of California, Berkeley, NATO, Snowden dokumentumok.
