Pavel Durov letartóztatása: A technológiai mogul sorsa Franciaországban
2023. augusztus 24-én egy orosz technológiai milliárdos magánrepülőgépe a párizs melletti Le Bourget repülőtéren landolt, ahol a francia igazságügyi rendőrség tisztjei várták. Durovot azonnal letartóztatták, és kihallgatásra vitték. Négy nappal később tizenkét váddal, köztük gyermekpornográfia terjesztésének és kábítószer-kereskedelemnek a gyanújával vádolták meg, és eltiltották Franciaország elhagyásától. Az ügyvédje felügyelete alá került, amely megköveteli, hogy heti két alkalommal jelentkezzen a csendőröknél.
A megvádolt mogul, Pavel Durov, technológiai vállalkozó, aki úgy gyűjti a nemzetiségeket, mint mások a légitársasági mérföldeket. Kiderült, hogy az egyik állampolgársága francia, amelyet Emmanuel Macron, Franciaország elnöke 2021-ben adományozott neki. Durov fitnessz-őrült, napi kemény edzéstervvel. A Financial Times jelentése szerint “nyolc órás alvás után” napját “kivétel nélkül” 200 fekvőtámadással, 100 hasizomgyakorlattal és egy jéghideg fürdővel kezdi. Nem iszik alkoholt, nem dohányzik, cukrot és húst nem fogyaszt, és időt szán a meditációra.
Amikor éppen nem ezekkel a megpróbáltatásokkal foglalkozik, több mint 100 gyermeket nemzett spermabank donoraként, és Elon Musk mellett a szólásszabadság szélsőséges képviselőjévé vált. Durovról készült médiaprofilok eszünkbe juttatják Churchill híres kijelentését Oroszországról, mint “rejtély, amely egy rejtélybe van burkolva, egy enigmatikus köntösben”. Durov Oroszországból való távozása a 2006-ban testvérével, Nikolai Durovval közösen alapított Facebook-klón miatt alakult ki, amely konfliktusba került a Kremllel. Végül az Egyesült Arab Emírségekbe költözött, ahol megalapította a Telegramot, egy magántulajdonú közösségi média platformot, amely szinte olyan titokzatos, mint a megalkotója.
A Telegramnak körülbelül 950 millió aktív felhasználója van. Részben egy üzenetküldő rendszer, mint a WhatsApp, de míg a WhatsApp a csoportok létszámát 1,024 főre korlátozza, a Telegram akár 200,000 főt is megenged. Az egyéni kommunikációk végpontok közötti titkosítással rendelkeznek, de csak akkor, ha a felhasználók a “titkos csevegések” opciót választják. Mivel sok internethasználó soha nem módosítja az alapértelmezett beállításokat, ez azt jelenti, hogy “a Telegram egyéni csevegéseinek túlnyomó többsége – és gyakorlatilag minden csoportos csevegés – valószínűleg látható a Telegram szerverein” – mondja egy biztonsági szakértő.
Ezért meglepő, hogy miért van annyi rosszindulatú felhasználó a platformon. Mint egy kritikus megjegyzi: “A Telegram a legközelebbi, amit a népszerűsített sötét webhez elérhetünk. Közel egy milliárd, túlnyomórészt átlagos ember osztozik a helyet bűnözőkkel, hackerekkel, terroristákkal és gyermekbántalmazókkal. A technikai biztonság és a magánélet hiánya ellenére a platform egy mézesbödön a sötétben működők számára.” Durov nem hisz a tartalommoderálásban, és néha dicsekedett a cég működésének egyszerűségével. Mint Musk, ő sem hisz a drága moderálási csapatokban. A francia ügyészség ellene indított eljárás egyik motivációja az, hogy cége megtagadta a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést, akik a platformon zajló bűncselekményeket vizsgálják.
A Telegram pénzügyei is kissé rejtélyesek. A Financial Times-nak kiszivárogtatott dokumentumok a 2023-as működéséről azt mutatják, hogy az év folyamán 173 millió dollár veszteséget könyveltek el. Üzleti modellje ködös, amely alapvető hirdetéseket, előfizetéseket és – várj csak! – a toncoin kriptovalutát foglalja magában. Durov letartóztatása előtt már szó volt egy nyilvános részvénykibocsátásról, amely most úgy tűnik, hogy álom marad.
Mindazonáltal mindez csupán háttérzaj, amely Durov letartóztatásának korszakalkotó jelentőségét takarja. Az elmúlt három évtizedben a demokratikus világ egyfajta válságban volt a technológia és vállalati urai által támasztott két kihívás miatt. Az első a 1996-os amerikai Kommunikációs Decency Act 230. szakaszának látszólagos mentessége volt, amely felmentette őket a platformjaikon megjelenő tartalomért való felelősség alól. A második a helyi törvények és a globális technológia közötti eltérés volt, amely átlépte a határokat. Nos, éppen akkor, amikor Durov gépe Le Bourgetbe landolt, egy amerikai kerületi bíróság történelmi ítéletet hozott, amely jelezte, hogy a 230. szakasz által biztosított ingyenes utazás a vállalatok számára véget érhet. Egy francia jogi hatóság pedig jelezte egy technológiai mogulnak, hogy bár ő azt gondolhatja, hogy ő uralja a világot, Franciaország a saját légterét ellenőrzi. Ezért Musk-nak érdemes lehet kétszer is meggondolnia, hogy átrepül-e Európa felett a jövőben.
Érdekesség: A Telegram felhasználói között sok olyan ember is van, akik az online közösségekben a szólásszabadságért küzdenek, miközben a platform számos kihívással néz szembe a biztonság és a moderálás terén.
Források: Financial Times, BBC News
