A Zöld és Szociális Megállapodás Szükségessége az EU-ban
Eliza Barnea, az EUSEW Ifjúsági Energiaképviselője, hangsúlyozza a Zöld és Szociális Megállapodás szükségességét az EU-ban, hogy biztosítsa a méltányos és egyenlő zöld átmenetet, amely egyensúlyt teremt a klímaintézkedések és a sebezhető csoportok társadalmi védelme között. Az új Európai Bizottság hivatalba lépésével a viták a blokk jövőbeni prioritásairól zajlanak, miközben a világ számos válsághelyzettel küzd.
A legutóbbi európai választásokon a legmagasabb részvételi arányt tapasztalhattuk az elmúlt 30 évben, ahol a megélhetési költségek, a nemzetközi biztonsági helyzet, a demokrácia állapota és a klímaváltozás kiemelt prioritásként jelentkezett.
A klíma-semlegességre való átmenet ambiciózus célja különösen átalakító hatású lehet, azonban a munkavállalók részéről növekvő frusztrációk tapasztalhatók, amelyeket szélsőséges politikai diskurzusok használnak ki Európa-szerte. A romániai választások eredményei is azt mutatják, hogy a populista mozgalmak felemelkedése visszafelé sodorhat minket azáltal, hogy megkérdőjelezik a klímaváltozás tényeit.
A 2023 októberében közzétett Emissions Gap Report szerint a világ a hőmérséklet akár 3,1 °C-ra való emelkedésének irányába halad, amely több mint kétszerese az 1,5 °C-os küszöbnek, amelyet a világ kormányai közel 10 évvel ezelőtt vállaltak a párizsi megállapodás keretein belül. A klímaváltozás katasztrofális hatásai továbbra is sújtják a kontinenst, így az EU választási eredményei világosan mutatják a környezeti célok és a társadalmi méltányosság közötti feszültségek kezelésének szükségességét.
A klímavédelem és a társadalmi igazságosság összefonódása
A klímavédelem és a társadalmi igazságosság közötti összefonódásra példa a 2024-es gazd protesthullám Európa-szerte. A szigorú EU környezetvédelmi szabályozások és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi blokkal kötött megállapodás vált a viták középpontjává. A francia gazdák szerint a kereskedelmi megállapodás olcsó termékekkel árasztja el az EU piacát, amelyeket laza környezetvédelmi normák mellett állítottak elő.
A zöld átmenet nem csak az agráriumot érinti, hanem minden stratégiai ágazatot, ahol a klímapolitikai intézkedések aránytalanul sújtják a legsebezhetőbbeket. A társadalmi szükségletek figyelembevételével a klímapolitika csak akkor működhet, ha a társadalmi igényekre is reagálunk.
Szociális Klímaalap és Igazságos Átmeneti Alap
A Zöld és Szociális Megállapodás irányába tett lépések közé tartozik az EU Igazságos Átmeneti Mechanizmus és a Szociális Klímaalap, amelyek eszközként szolgálnak a zöld politikák aránytalan hatásainak enyhítésére a sebezhető csoportok számára. A Szociális Klímaalap várhatóan 86 milliárd eurót mobilizál az energia- és közlekedési szegénység növekvő problémáinak kezelésére.
A Just Transition Fund (JTF) budapesti keretei között a széniparhoz kötődő régiók számára biztosítanak támogatást, hogy a klímasemleges jövő felé haladhassanak. A célzott támogatás területi alapú fejlesztéssel valósul meg, figyelembe véve a helyi közösségek igényeit.
A zöld átmenet során a helyi hatóságoknak pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kell támogatniuk a közösségek tudásának fejlesztését, hogy az emberek jobban részt vehessenek a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Érdekes tény: A mesterséges intelligencia (AI) képes segíteni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében azáltal, hogy optimalizálja az energiafelhasználást és a közlekedést, ezzel hozzájárulva a zöld átmenet sikeréhez.
Források: EUSEW, UNEP, Európai Bizottság