Ausztrália új korhatáros törvénye a közösségi médiában
Az ausztrál kormány bejelentette, hogy 16 éves korhatár</b bevezetését tervezi a közösségi média használatára vonatkozóan. A törvényjavaslat célja, hogy szigorúbb ellenőrzést biztosítson a fiatalok online tevékenysége felett, és büntetéseket ír elő azokra a platformokra, amelyek nem tartják be ezt a korhatárt.
Anthony Albanese miniszterelnök nyomás alatt áll a koalíciós ellenzék részéről, hogy a javaslatot a következő három héten belül gyorsan terjessze a parlament elé. Azonban a kormányzati korhatárral kapcsolatos technológiai kísérletek még nem kezdődtek el. Albanese és a kommunikációs miniszter, Michelle Rowland nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a közösségi média felhasználóinak arcképét biometrikus ellenőrzés alá vonják, vagy hogy a felhasználók életkorának ellenőrzésére kormányzati adatbázist használjanak.
A miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette a korhatárt, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra is fokozott figyelmet fordít a nagy technológiai platformokra. Az elvárások szerint a korhatár 14 és 16 év között alakulhat.
Albanese kiemelte, hogy a közösségi média hatása a fiatalokra aggasztó, különösen a misogynia és a testkép témáival kapcsolatban. “Ezért szeretném, ha az ausztrál szülők tudnák, hogy a kormány mellettük áll. Szeretném, ha a szülők azt mondhatnák: ‘Sajnálom, haver, ez törvényellenes’.” – mondta Albanese.
Rowland hozzátette, hogy a platformoknak “ésszerű lépéseket” kell tenniük a felhasználók életkorának ellenőrzésére. Jelenleg egy kísérlet zajlik, amely a májusi költségvetésből finanszírozott potenciális életkor-ellenőrző technológiákat vizsgálja.
A brit példák alapján, ahol már bevezettek életkor-ellenőrzési törvényeket, különféle lehetőségeket vázoltak fel, mint például bankok vagy mobilszolgáltatók által történő életkor-ellenőrzés, arcfelismerő technológia alkalmazása vagy fénykép feltöltése a felhasználók azonosításához.
Az eSafety biztos által tavaly közzétett útmutató javasolta a “kettős vak tokenizált megközelítést”, amelyben egy harmadik fél közvetíti az információt a weboldalak és az életkor-ellenőrző szolgáltatók között a felhasználói adatok védelme érdekében.
David Coleman, az ellenzéki árnyékkormány kommunikációs minisztere sürgette a törvényjavaslat gyors elfogadását, mondván, hogy a kérdés sürgető, és nem lehet várni a kísérletek eredményeire. Albanese és Rowland azonban nem válaszoltak egyértelműen arra, hogy az ausztráloknak fel kellene-e készülniük arcfelismerésre vagy azonosító okmányok ellenőrzésére a közösségi média használatához.
Rowland hangsúlyozta, hogy a platformok jobban ismerik a felhasználóikat, mint bárki más, és Albanese elismerte, hogy a törvények nem akadályozzák meg teljesen a közösségi médiahoz való hozzáférést, még akkor sem, ha korhatárt állítanak fel.
“Nem állítjuk, hogy a törvények mindent azonnal megoldanak… De ezek a törvények meghatározzák a társadalmunk kereteit és segítenek biztosítani a megfelelő eredményeket.”
A Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta jelezte, hogy eleget tesz a törvénynek, ha szükséges, de megkérdőjelezte, hogy a technológia készen áll-e az életkor-ellenőrzésre.
Az életkor-ellenőrzési technológia jelenlegi állapota azt mutatja, hogy a felhasználók személyes azonosító adatait kell megosztani, ami további adatvédelmi kockázatokat vet fel.
Érdekes tény: Az életkor-ellenőrzési technológiák fejlődése során a mesterséges intelligencia (MI) szerepe egyre nagyobb, mivel az MI képes lehet az arcfelismerés és az életkor becslésének javítására.
Források: The Guardian, ABC News, BBC News
