Az generatív AI hatása az energia- és vízfogyasztásra
Jelenleg az interneten szinte lehetetlen figyelmen kívül hagyni az generatív mesterséges intelligenciát. Egy AI által generált összefoglaló véletlenszerűen megjelenhet a keresési eredmények tetején, amikor Google-t használunk. Vagy kaphatunk felkérést a Meta AI eszközének kipróbálására a Facebook böngészése közben. Ez a roham, hogy minél több online interakcióba AI-t integráljanak, az OpenAI 2022 végén megjelent ChatGPT-jének határfeszegető megjelenésére vezethető vissza.
Ennek a terjedésnek egyik sajnálatos mellékhatása, hogy az generatív AI rendszerek futtatásához szükséges számítási folyamatok sokkal erőforrás-igényesebbek. Ez az internet hyper-fogyasztási korszakának megjelenéséhez vezetett, amelyet az új típusú számítástechnika terjedése jellemez, amely túlzott mennyiségű villamos energiát és vizet igényel az építéshez és működéshez.
Energiaigények és környezeti hatások
„A háttérben ezek az algoritmusok, amelyek bármilyen generatív AI modell futtatásához szükségesek, alapvetően nagyon, nagyon különböznek a hagyományos Google kereséstől vagy e-mailtől,” mondja Sajjad Moazeni, a Washingtoni Egyetem számítógépes mérnöki kutatója. „Az alapvető szolgáltatások esetében ezek nagyon könnyűek voltak az adatforgalom mennyiségét tekintve a processzorok között.” Összehasonlításképpen, Moazeni becslése szerint a generatív AI alkalmazások körülbelül 100-1 000-szer nagyobb számítási igényűek.
A technológia energiaigényei a képzéshez és a telepítéshez már nem generatív AI „piszkos kis titkai”, mivel szakértők tavaly előrejelzései szerint az AI alkalmazásokon dolgozó adatközpontokban energiaigény növekedések várhatók. Szinte mintha előre jelzették volna, a Google nemrégiben abbahagyta magát karbonsemlegesnek nevezni, és a Microsoft talán megtaposja fenntarthatósági céljait az AI eszközök fejlesztésének versenyében.
Adatközpontok vízfogyasztása
A magas energiafogyasztás mellett az adatközpontok, amelyek generatív AI modelleket képeznek és működtetnek, millió gallon vizet fogyasztanak. „A rendelkezésre álló víz nagyon korlátozott. Csak a felszíni és talajvíz friss vizét használhatjuk. Ezek az adatközpontok csak elpárologtatják a vizet a levegőbe,” mondja Shaolei Ren, a UC Riverside felelős AI kutatója és a „Hogyan tegyük az AI-t kevésbé ‘szomjassá’: Az AI modellek titkos vízlábnyomának feltárása és kezelése” társszerzője.
Alistair Speirs, a Microsoft Azure globális infrastruktúra vezető igazgatója egy e-mailben azt mondta, hogy az AI hozzájárul az adatközpontok növekedéséhez, és megemlítette, hogy a felhőalapú számítástechnika átmenete is jelentős tényező, amit figyelembe kell venni. „Ez a növekedés nagyon gyorsnak tűnhet, amikor sok korábbi hardvert helyettesít, amelyet helyben üzemeltettek,” mondja Speirs.
A helyi áramhálózatokra gyakorolt hatás
Ezek az adatközpontok a helyi áramhálózatokat túlterhelhetik energiaigényükkel. „Washingtonban van egy Microsoft adatközpont Quinçy-ben,” mondja Moazeni. „Tudom, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy az általuk elégetett energia alapvetően elszívja az összes energiát abban a környéken.”
Bobby Hollis, a Microsoft energia alelnöke egy e-mailben azt mondta, hogy a vállalat együttműködik az illetékes hatóságokkal és szolgáltatókkal, hogy elkerüljék a helyi szolgáltatások befolyásolását.
Érdekes tény: Az OpenAI által kifejlesztett ChatGPT több mint 175 milliárd paraméterrel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy emberi szintű beszélgetéseket folytasson.
Források: OpenAI, Google, Microsoft, University of Washington, University of Chicago, Cornell University, UC Riverside
