A mélyhamisítványok (deepfake) elleni állami küzdelem
A mélyhamisítványokkal (deepfake) kapcsolatos problémák egyre növekvő figyelmet kapnak az Egyesült Államokban, ahogy a kongresszuson lassan halad a nemzeti jogszabályozás a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokkal szemben. Jelenleg 39 állam különböző törvényjavaslatokat nyújtott be, amelyek célja a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványok előállításának és megosztásának megakadályozása.
A demokratikus képviselőnő, Alexandria Ocasio-Cortez, aki maga is áldozata volt a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványoknak, bevezette a Defiance Act-et, amely lehetővé tenné az áldozatok számára, hogy pert indítsanak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a mélyhamisítványokat beleegyezésük nélkül készítették.
Júniusban Ted Cruz republikánus szenátor is benyújtotta a Take It Down Act-et, amely megkövetelné a platformoktól, hogy távolítsák el a bosszúpornót és a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokat. A törvényhozási intézkedések iránti kétpárti támogatás ellenére a szövetségi jogalkotás éveket vehet igénybe, mielőtt véglegessé válna.
A helyi politikai vezetők azonban gyorsabban tudnak cselekedni. A múlt hónapban David Chiu, San Francisco városi ügyvédjének hivatala pert indított 16 népszerű weboldal ellen, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy AI által generált pornográfiát készítsenek. Chiu nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy “a generatív AI óriási ígéretekkel bír, de a technológiai újításokkal együtt járnak a nem kívánt következmények is.”
Ilana Beller, a Public Citizen szervezet szervezési menedzsere, elmondta, hogy a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokkal kapcsolatos törvénykezés nemcsak a hírességeket érinti, hanem a mindennapi embereket is. Az adatok szerint 23 állam már elfogadott valamilyen formában nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokra vonatkozó jogszabályokat.
A kutatók szerint a mélyhamisítványok pornográf tartalmának aránya folyamatosan növekszik, és a mélyhamisítványos videók 90%-a pornográf jellegű, többségük pedig nőkről készült, beleegyezés nélkül. Kaylee Williams, a Columbia Egyetem kutatója megjegyezte, hogy a törvényhozók sokkal inkább a politikai mélyhamisítványokra összpontosítanak, mint a személyes képek védelmére.
Az állami jogszabályok közötti eltérések miatt a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokkal kapcsolatos büntetések és védelem jelentősen változhat államonként. Williams rámutatott, hogy az Egyesült Államok jogi tája rendkívül következetlen e téren. Míg egyes államok lehetővé teszik a polgári és büntetőjogi eljárások indítását, mások csak az egyik lehetőséget kínálják.
Michigan állam képviselője, Matthew Bierlein elmondta, hogy a politikai mélyhamisítványokkal kapcsolatos jogalkotás után kezdett foglalkozni a nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványokkal. “Ha ezt meg tudjuk valósítani, talán Ohio is bevezet hasonló törvényeket, ami megkönnyítené a végrehajtást,” mondta Bierlein.
Az államok törvényhozói azonban nem várnak a szövetségi kormány intézkedéseire. A nem beleegyezésen alapuló mélyhamisítványok növekvő problémájára reagálva a politikai képviselők gyorsan igyekeznek megoldásokat találni.
Érdekes tény: A mélyhamisítványok és a generatív AI fejlődése nemcsak szórakoztató, hanem komoly etikai és jogi kihívásokat is felvet, amelyek kezelése sürgető feladat a törvényhozók számára.
Források: WIRED, Public Citizen, Columbia University
