Fejlesztés
A EU részleteket tett közzé egy 20 milliárd eurós (17 milliárd font) tervről, amely új helyszínek létrehozását célozza meg, amelyek hatalmas szuperszámítógépekkel lesznek felszerelve Európában, hogy kifejlesszék a következő generációs mesterséges intelligencia modelleket, miközben megnyitja az ajtót a technológia szabályozásáról szóló, mérföldkőnek számító törvény módosítására. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke a stratégiát úgy ismertette, mint ami célja, hogy Európát “MI kontinenssé” alakítsa, kijelentve, hogy a technológia a versenyképesség, a biztonság és a technológiai szuverenitás szívében áll, hozzátéve: “A globális verseny az MI-ért messze nem ért véget.”
A EU arra törekszik, hogy behozza magát az Egyesült Államok és Kína mögött, amelyek globális élen járnak a technológia terén, amely egyre inkább meghatározza a vásárlói weboldalakat és az önvezető autókat, szöveget generál, és várhatóan átalakító szerepet játszik a jövő egészségügyében, biztonságában és védelemben, valamint a fejlett gyártásban más szektorok mellett.
A jelentés szerint a US domináló előnyben van az MI terén, jóval Kína előtt. A Stanford Egyetem a héten közzétett jelentése szerint 2024-re az Egyesült Államok intézményei 40 “figyelemre méltó MI modellt” állítottak elő, míg Kínában 15, Európában pedig (mind francia) csupán 3 modellt. Egy másik 2024-es jelentésben a Stanford arra is rámutatott, hogy egyetlen EU-s ország sem került be az “MI vibrálásának” legjobbjai közé, amely a magánbefektetéseket, szabadalmakat és kutatásokat figyelembe vevő mutató. Az Egyesült Királyság a harmadik helyen állt, az Egyesült Államok és Kína mögött, Franciaország a 6., míg Németország a 8. helyen végzett.
A EU már megkezdte egy 13 MI gyár építésének tervét, ahol szuperszámítógépek és adatközpontok találhatók, ahol a kutatók MI modelleket fejlesztenek és tesztelnek. Az új MI “gigagyárak” sokkal nagyobbak lesznek, céljuk a bizottság által “holdprogramoknak” nevezett jelentős innovációk megvalósítása az egészségügy, biotechnológia, ipar, robotika és tudományos felfedezés terén. Míg a legjobban teljesítő MI gyárak szuperszámítógépekkel rendelkeznek, amelyek akár 25 000 fejlett MI processzort is tartalmaznak, egy gigagyár meghaladja a 100 000 MI processzort, áll a stratégiai dokumentumban.
Ezek a hatalmas energiaigényű létesítmények, amelyek hűtéshez hatalmas mennyiségű vizet igényelhetnek, “lehetőleg” zöld energiaforráson kell, hogy működjenek – mondta egy EU-s tisztviselő, hozzátéve, hogy terveik között szerepel a víz “újrahasznosítása” is, ha azt felhasználják. Az EU tisztviselői 3-5 MI gigagyárat képzelnek el az EU-ban, körülbelül 3-5 milliárd euró költséggel, szemben a legnagyobb MI gyár 600 millió eurós költségével. A bizottság 20 milliárd eurót kíván gyűjteni, közpénz felhasználásával ösztönözve a magánbefektetőket, az Európai Beruházási Bank által biztosított létesítmény keretein belül. Az unió emellett európai gyártású MI félvezetők fejlesztésére is törekszik, amelyek elengedhetetlenek az MI gyárak számára.
De a bizottság kritikát kapott amiatt, hogy jelezte, nyitott a MI Törvény újragondolására. Ez a szabályozás, amely a MI által jelentett kockázatok ellenőrzésére irányul, csak tavaly kapta meg az Európai Parlament jóváhagyását, és 2027 augusztusáig nem fog teljes mértékben alkalmazásra kerülni. Szerdán a bizottság bejelentette, hogy konzultációt indít a MI Törvény “lehetséges egyszerűsítéséről”, a piros szalag csökkentésére irányuló szélesebb körű törekvés részeként, mivel aggodalmak merültek fel Európa gazdasági növekedésének lassulása miatt. Az Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC) azt mondta, hogy a bizottságnak a MI Törvény végrehajtására és érvényesítésére kellene összpontosítania. “A MI Törvény sok része még nem is alkalmazható, de a bizottság már jelezte, hogy nyitott a követelmények csökkentésére. Amikor tudjuk, hogy a fogyasztók aggódnak amiatt, hogy a MI hogyan használható fel a kárukra, a bizottságnak inkább meg kellene próbálnia megnyugtatni a fogyasztókat” – mondta Frederico Oliveira da Silva a BEUC-tól.
Virkkunen azt mondta, hogy a bizottság “nagyon elkötelezett” a kockázatalapú megközelítés és a MI Törvény főbb elvei iránt, de azt vizsgálják, hogy vannak-e olyan adminisztratív terhek vagy jelentési kötelezettségek, amelyeket ki lehetne iktatni, hogy könnyebbé tegyék a vállalkozások életét.
Érdekes tény: A mesterséges intelligencia fejlődése során az első AI program, a “Logic Theorist” 1955-ben készült, és sokak szerint az AI születésének tekinthető.
Források: Stanford Egyetem, Európai Bizottság, Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC).
