Paris 2024: Biztonság és Mesterséges Intelligencia Az Olimpiák Árnyékában
A 2024-es olimpiai játékok előestéjén Párizs egy biztonsági intézkedésekkel elárasztott város. Negyvenezer korlát osztja szét a francia fővárost. Rendőri járőrök szúrásálló mellényekben járják az idilli, macskaköves utcákat. A Szajna folyó mindenki számára tiltott terület, aki nem kapott előzetes engedélyt és személyes QR-kódot. Khaki egyenruhás katonák, akik már a 2015-ös terrortámadások óta jelen vannak, a csatorna melletti pékség közelében állnak, sapkát viselve és nagy fegyvereket szorongatva.
A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin, az elmúlt héten igazolta ezeket az intézkedéseket, mint éberséget, nem pedig túlkapást. Franciaország a békeidőben valaha szervezett legnagyobb biztonsági kihívással néz szembe – mondta újságíróknak kedden. A Le Journal du Dimanche heti újságnak adott interjújában kifejtette, hogy „potenciálisan veszélyes egyéneket” kaptak el, akik az olimpián akartak dolgozni vagy önkénteskedni, köztük 257 radikális iszlamistát, 181 szélsőbaloldali és 95 szélsőjobboldali tagot. Tegnap pedig a BFM francia hírcsatornának elmondta, hogy egy orosz állampolgárt letartóztattak, akit azzal gyanúsítanak, hogy “nagyszabású destabilizációs cselekményeket” tervezett a játékok során.
A párizsiak továbbra is panaszkodnak az útlezárásokra és a figyelmeztetés nélküli hirtelen véget érő kerékpársávokra, míg az emberi jogi csoportok “az alapvető jogok elfogadhatatlan kockázatáról” beszélnek. Az Olimpiák esetében ez nem újdonság. A disztópikus biztonsági intézkedések miatti panaszok szinte az olimpiai hagyományok részévé váltak. Korábbi iterációk során London, Tokió és Rio is hasonló kritikákat kapott. Ezúttal a legkevésbé látható biztonsági intézkedések váltak a legvitatottabbá. A párizsi biztonsági intézkedéseket egy új típusú mesterséges intelligencia turbózta fel, mivel a város lehetővé teszi, hogy vitatott algoritmusok pásztázzák a közlekedési állomások CCTV felvételeit fenyegetések után kutatva. A rendszert először Párizsban tesztelték márciusban, két Depeche Mode koncerten.
A kritikusok és támogatók számára egyaránt az algoritmikus felügyelet a CCTV felvételek jövőbeli biztonsági rendszereit vetíti előre, ahol egyszerűen túl sok a felvétel ahhoz, hogy emberi operátorok fizikailag figyelhessék őket. “A szoftver a rendőrség meghosszabbítása” – mondja Noémie Levain, a La Quadrature du Net aktivista csoport tagja, amely ellenzi a mesterséges intelligencia alapú megfigyelést. “Ez a rendőrség szemeinek megsokszorozása.”
A Porte de Pantin metróállomás bejáratának közelében a mennyezetre szerelt kamerák egy könnyen figyelmen kívül hagyható szürke fém dobozban vannak elhelyezve. A szemetes fölött egy kis tábla van a falra szegezve, amely tájékoztatja azokat, akik hajlandók megállni és elolvasni, hogy ez egy “videó megfigyelési elemzési kísérlet” része. A párizsi metróhálózatot működtető RATP vállalat “valószínűleg” valós időben végzi a CCTV képek “automatikus elemzését”, amelyeken megjelenhetnek, magyarázza a tábla az elrohanó utasoknak. A kísérlet, ahogyan a tábla állítja, 2025 márciusáig tart.
A Porte de Pantin a La Villette park szélén található, amely az Olimpiák Nemzetek Parkjának ad otthont, ahol a rajongók 15 különböző országnak szentelt pavilonokban ehetnek vagy ihatnak. Az állomás egyike annak a 46 vonat- és metróállomásnak, ahol a CCTV algoritmusokat bevetik az olimpia alatt, a Párizsi Prefektúra, a belügyminisztérium egyik egysége által tett bejelentés szerint. A város képviselői nem válaszoltak a WIRED kérdéseire, hogy tervezik-e az AI alapú megfigyelés használatát a közlekedési hálózaton kívül. A 2023 márciusában elfogadott törvény értelmében az algoritmusok valós időben kereshetnek a CCTV felvételeken nyolc “eseményt”, beleértve a tömeges növekedést, a szokatlanul nagy csoportokat, elhagyott tárgyakat, fegyvereket vagy a földre eső személyt.
“Amit csinálunk, az a CCTV kamerák átalakítása egy erőteljes megfigyelő eszközzé” – mondja Matthias Houllier, a Wintics társalapítója, amely a négy francia cég egyike, amelyek szerződést nyertek az algoritmusaik olimpiai bevetésére. “Több ezer kamera esetén lehetetlen a rendőröknek [minden kamerához reagálni].”
A Wintics 2020-ban nyerte el első közbeszerzési szerződését Párizsban, adatokat gyűjtve a város különböző részein lévő kerékpárosok számáról, hogy segítsen a párizsi közlekedési tisztviselőknek több kerékpársáv építésében. Az algoritmusok 200 meglévő forgalmi kamerához való csatlakoztatásával a Wintics rendszere—amely még mindig működik—elsőként azonosítja, majd megszámolja a kerékpárosokat a forgalmas utcák közepén. Amikor Franciaország bejelentette, hogy olyan cégeket keres, amelyek algoritmusokat tudnak építeni a nyári olimpia biztonságának javítására, Houllier ezt természetes fejlődésnek tekintette. “A technológia ugyanaz” – mondja. “Anonim formák elemzése a köztereken.”
Az algoritmusok nyílt forráskódú és szintetikus adatokon történő kiképzése után a Wintics rendszerei például adaptálódtak arra, hogy megszámolják az emberek számát egy tömegben vagy a földre eső emberek számát—értesítve az operátorokat, ha a szám meghalad egy bizonyos küszöböt. “Ennyi. Nincs automatikus döntés” – magyarázza Houllier. Csapata kiképezte a belügyminisztérium tisztviselőit a cég szoftverének használatára, és ők döntenek arról, hogyan akarják bevetni. “Az ötlet az, hogy felkeltsük az operátor figyelmét, hogy duplán ellenőrizhessék és eldönthessék, mi legyen a teendő.”
Houllier azzal érvel, hogy algoritmusai adatvédelmi szempontból barátságos alternatívát nyújtanak a korábbi globális sporteseményeken használt vitatott arcfelismerő rendszerekhez képest, mint például a 2022-es katari világbajnokság. “Itt más utat próbálunk találni” – mondja. Számára, ha hagyják, hogy az algoritmusok pásztázzák a CCTV felvételeket, az egy módja annak, hogy biztosítsák az esemény biztonságát anélkül, hogy veszélyeztetnék a személyes szabadságokat. “Nem elemzünk semmilyen személyes adatot. Csak formákat nézünk, nincs arcfelismerés, nincs rendszámtábla felismerés, nincs viselkedéselemzés.”
Azonban az adatvédelmi aktivisták elutasítják azt az elképzelést, hogy ez a technológia védi az emberek személyes szabadságait. A 20. kerületben Noémie Levain éppen 6,000 posztert kapott, amelyeket a csoportja tervez szétosztani, hogy figyelmeztesse párizsi honfitársait az “algoritmikus megfigyelésről”, amely átveszi a városukat, és arra buzdítsa őket, hogy utasítsák el a “közterek autoritárius elfoglalását.” Elutasítja azt az elképzelést, hogy az algoritmusok nem dolgoznak fel személyes adatokat. “Amikor képeket látsz emberekkel, elemezned kell minden adatot a képen, ami személyes adat, ami biometrikus adat” – mondja. “Ez pontosan ugyanaz a technológia, mint az arcfelismerés. Pontosan ugyanaz az elv.”
Levain attól tart, hogy a mesterséges intelligencia alapú megfigyelési rendszerek Franciaországban maradnak jóval azután is, hogy a sportolók elhagyták az országot. Számára ezek az algoritmusok lehetővé teszik a rendőrség és a biztonsági szolgálatok számára, hogy szélesebb területekre kiterjesszék a megfigyelést. “Ez a technológia reprodukálni fogja a rendőrség sztereotípiáit” – mondja. “Tudjuk, hogy diszkriminálnak. Tudjuk, hogy mindig ugyanazon a területen járnak. Mindig ugyanazokat az embereket zaklatják. És ez a technológia, mint minden megfigyelési technológia, segíteni fogja őket ebben.”
Miközben az autósok dühöngenek a belvárosban a biztonsági korlátok miatt, amelyek elzárják az utcákat, Levain azon párizsiak egyike, akik dél felé terveznek elvonulni, amíg az olimpia átveszi az uralmat. Mégis aggódik a város miatt, amely visszatértekor fogadja majd. “Az olimpia csak egy kifogás” – mondja. “Ők—a kormány, a cégek, a rendőrség—már most azon gondolkodnak, mi lesz utána.”
Érdekes tény: A mesterséges intelligencia használata a közbiztonság javítására nem újdonság. Az első AI-alapú megfigyelő rendszert 2005-ben vezették be New Yorkban a Times Square-en, hogy észlelje a gyanús viselkedéseket.
Forrás: wired.com
