Az IMF Javaslatai az AI Gazdasági Hatásainak Kezelésére
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a mesterséges intelligencia (AI) által okozott gazdasági felfordulással szembesülő kormányoknak fontolóra kell venniük a fiskális politikákat, beleértve a túlzott nyereségre kivetett adókat és a zöld adót az AI-hoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások ellensúlyozására.
Az AI Terjedési Sebessége és Hatásai
Az IMF szerint az AI, különösen a generatív AI – amely képes meggyőző, emberihez hasonló szövegeket, hangokat és képeket előállítani egyszerű utasításokból – sokkal gyorsabban terjedhet, mint korábbi technológiai áttörések, például a gőzgép. Az AI technológia fejlesztése „szédítő sebességgel” történik.
Szén-dioxid Adó és Energiafogyasztás
A jelentés szerint a kormányoknak mérlegelniük kell egy szén-dioxid adó bevezetését az AI rendszereket működtető számítógépes szerverek üzemeltetésének környezeti hatásainak figyelembevételével. „Tekintettel az AI szerverek által fogyasztott nagy mennyiségű energiára, az ehhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások adóztatása jó módja annak, hogy az externális környezeti költségeket tükrözzük a technológia árában” – mondta az IMF.
Jelenleg az AI kevesebb mint a felét teszi ki az adatközpontok energiafogyasztásának, de egy friss jelentés szerint ez a jövőben a fő fogyasztási forrássá válhat, növelve az ilyen létesítmények által igényelt összesített energia mennyiségét. Az adatközpontok, szerverek és adatátviteli hálózatok jelenleg a globális kibocsátások akár 1,5%-át is kiteszik.
Gazdasági Egyenlőtlenségek és Jövedelmek
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy az AI következtében a bérek aránya a nemzeti jövedelemben tovább csökkenhet, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, míg a domináns technológiai cégek megerősíthetik piaci erejüket és túlzott pénzügyi jutalmakat szerezhetnek.
Adózási Javaslatok
Az IMF jelentése szerint nem javasolt az AI-ba történő beruházások adóztatása, de felvetette a tőkejövedelmek adóinak, például a társasági adónak és a kamatok, osztalékok és tőkenyereségek személyi jövedelemadóinak emelését. Az IMF emellett javasolta a túlzott nyereség adójának bevezetését.
„A tőkejövedelmek hatékonyabb adóztatása megköveteli a társasági jövedelemadó visszaállítását, jól megtervezett túlzott nyereség adók bevezetését, magasabb személyi jövedelemadókat a tőkére vonatkozóan az automatikus információcsere jobb érvényesítésével az országok között, valamint a tőkenyereségek fokozott adóztatását” – mondta az IMF.
Az AI Előnyei és Munkaerőpiaci Hatások
Az IMF szerint számos potenciális előny létezik a magán- és közszektor számára, beleértve a költségmegtakarítást, új bevételi forrásokat és a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az AI hatással lehet a munkahelyekre a készségek teljes spektrumában, érintve mind a fehérgalléros, mind a kékgalléros munkákat.
A kutatások azt sugallják, hogy az AI elsősorban a fehérgalléros szakmákat, például a jogot, pénzügyet és orvostudományt érinti, de az IMF hozzátette, hogy a kékgalléros szektorban a gyártási vagy kereskedelemhez kapcsolódó munkák is érintettek lehetnek. Az IMF becslése szerint a fejlett gazdaságokban, mint az USA és az Egyesült Királyság, a munkahelyek körülbelül 60%-a van kitéve az AI hatásainak, és ezeknek a munkahelyeknek a fele negatívan érintett lehet.
„A munkaerő-megtakarító automatizálás mind az alacsony készségű, mind a kognitív foglalkozásokban fokozhatja a munkahelyvesztést” – mondta az IMF. Hozzátette, hogy az AI-hoz kapcsolódó termelékenységnövekedés – a gazdasági hatékonyság mértéke, vagyis az egy munkás által egy óra alatt előállított output mennyisége – új munkahelyeket teremthet, de egy ilyen átmenet „költséges” lehet.
Ajánlások és Javaslatok
A jelentés, amely a „Generatív AI előnyeinek szélesítése” címet viseli, számos más ajánlást is tett, beleértve a munkanélküli biztosítás kiterjesztését az önálló vállalkozókra; a szociális juttatások célzott nyújtását az AI-hoz kapcsolódó munkahelyi zavarok miatt „tartósan kiszorult” emberek számára; és az oktatás és képzés irányítását a munkavállalók új készségekkel való ellátása és az új technológiákhoz való alkalmazkodás képessége felé.
Emellett javasolta az AI és annak elemző képességeinek felhasználását az adórendszerek átalakítására és új adók, például valós idejű piaci értékalapú ingatlanadó bevezetésére.
A jelentés óvatosságra intett az egyetemes alapjövedelemmel kapcsolatban, amely szerint a munkaképes korú felnőttek állami juttatást kapnak függetlenül a jövedelmüktől vagy foglalkoztatási státuszuktól, mondván, hogy ez jelentős költségeket generálna.
Era Dabla-Norris, az IMF fiskális ügyek osztályának helyettes igazgatója és a jelentés egyik társszerzője elmondta, hogy ha az AI a jövőben „sokkal jelentősebb zavarokat” okozna, akkor a kormányok fontolóra vehetik az UBI-t.
„Az országok elkezdhetik gondolkodni azon, hogyan lehetne ilyen rendszereket megtervezni és megvalósítani” – tette hozzá.
Érdekes tény: Az AI jelenlegi fejlődési üteme olyan gyors, hogy egyes szakértők szerint a következő évtizedben az AI képes lehet teljesen új tudományterületek felfedezésére és megértésére, amelyeket jelenleg még nem ismerünk.
