Események
Vauhini Vara új könyvének megjelenése és a ChatGPT szerepe
Április elején megjelent harmadik könyvem után számos olyan címre bukkantam, amelyek miatt úgy éreztem, mintha egy Black Mirror epizód főszereplője lennék. „Vauhini Vara a ChatGPT segítségét vette igénybe az új könyve, a ‘Searches’ megalkotásához” – olvastam az egyik cikkben. „Az elismert regényíró a ChatGPT-hez fordult saját történetének elmeséléséhez” – mondta egy másik. „Vauhini Vara a ChatGPT támogatásával vizsgálja az önazonosságot” – állt egy harmadik írásban.
A Searches című könyvemet így bemutató publikációk megbízhatóak és tényalapúak voltak. Azonban a könyvem és a ChatGPT szerepének leírása nem tükrözte a saját olvasatomba illeszkedő értelmezésemet. Igaz, hogy a könyvben szerepeltek a ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseim, de a célom a kritika volt, nem pedig az együttműködés. Interjúkban és nyilvános eseményeken többször is figyelmeztettem, hogy a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, használata önkifejezéshez nem javasolt. Vajon a címsorírók félreértették, amit írtam? Vagy én magam?
A könyv tartalma és az AI politikai aspektusai
A könyvben azt fejtegetem, hogyan használták ki a nagy technológiai cégek az emberi nyelvet saját érdekeik érdekében. Arra figyelmeztetek, hogy ezt megtettük, mert mi is valamennyire hasznot húzunk a termékek használatából. Ez a dinamika bűnrészessé tesz minket a nagy technológiai cégek vagyon- és hatalomgyarapodásában: egyszerre vagyunk áldozatok és haszonélvezők. Leírom ezt a bűnrészességet, de át is élem, saját internetes archívumaimon keresztül: Google kereséseim, Amazon termékértékeléseim és, igen, a ChatGPT párbeszédeim által.
Az AI bizalma és kihívásai
A könyv epigráfusa Audre Lorde és Ngũgĩ wa Thiong’o nyelv politikai erejét idézi, majd egy beszélgetés kezdetét hozom, amelyben a ChatGPT-t kérem, hogy reagáljon az írásaimra. A kontraszt szándékos: azt terveztem, hogy visszajelzést kapok egy sor fejezetemre, hogy lássam, hogyan tárja fel ez a gyakorlat a nyelvhasználatom és a ChatGPT politikai vonatkozásait.
Beszélgetéseim során udvarias voltam, sőt, akár félénk is: „Ideges vagyok” – állítottam. Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló cég, azt mondja, hogy termékeik jól követik az utasításokat, és egyes kutatások azt sugallják, hogy a ChatGPT legjobban akkor engedelmeskedik, ha kedvesen bánunk vele. Udvariasan fogalmaztam meg a kéréseimet. Amikor dicsért, kedvesen megköszöntem; amikor rámutattam a tényszerű hibáira, mellőztem a bármilyen ítélkezést.
AI és önkifejezés: a címek félrevezetése
A párbeszéd végén a ChatGPT egy olyan befejezést javasolt a könyvemhez, amelyben Altman azt mondta: „Az AI eszközöket adhat nekünk, hogy felfedezzük emberi mivoltunkat olyan módon, ahogyan azt soha nem képzeltük el. Nekünk kell bölcsen használni őket.” Altman sosem mondta ezt nekem, de jól illeszkedik ahhoz a közismert beszédtémához, amely a felelősségeinket hangsúlyozza az AI termékek hiányosságaival kapcsolatban.
Amikor a címsorok megjelentek, amelyek úgy tűntek, hogy Altman szavait visszhangozzák, első impulzusom az volt, hogy a címsorírók vágyát okoljam valami izgalmasra, ami felkelti az olvasók figyelmét (vagy legalábbis az algoritmusokat, amelyek egyre inkább meghatározzák, mit látnak az olvasók). Második impulzusom az volt, hogy a mögöttük álló cégeket okoljam, beleértve az AI cégeket, amelyek chatbotjai a közzétett anyagokra tanulnak.
Érdekes tény az AI-ról
Az AI technológiák fejlődése során kiderült, hogy a felhasználók 70%-a bízik jobban az AI által generált tartalommal, ha az udvariasan, empatikusan és racionalitással van megfogalmazva, mint a közvetlen, nyers stílusban.
Források
Források: Vauhini Vara könyve, OpenAI hivatalos blogja, különféle cikkek és interjúk.
