Vannak markáns és finomabb következményei is a környezett radioaktív szennyezettségének. A fokozott sugárterhelés komoly nyomot hagyott a csernobili atomerőmű körül létesített zárt zónában élő énekesmadarakon – állapították meg finn kutatók. Mint ismert, a mai Ukrajna területén található csernobili atomerőműben következett be 1986. április 26-án a történelem legsúlyosabb nukleáris balesete. Az erőmű környezetét a veszélyes radioaktív szennyezés miatt 30 kilométeres körzetben lezárták. Itt az elmúlt 38 évben az emberek által háborítatlanul létezhetett a természet, és rendszeresen vizsgálják, milyen hatással van a vadvilágra a sugárszennyezés.
A Jyvaskyla Egyetem munkatársai a környéken élő széncinege és a kormos légykapó populációt vizsgálták, és összevetették az erősen szennyezett területen élőket a kevésbé érintett környezetben élőkével. Sameli Piirto és kollégái megállapították, hogy tetten érhető a sugárzás okozta stressz: a szennyezett területeken kevesebb madár fészkel. Az itt élők étrendjében többféle rovar mutatható ki. Az énekesmadarak emésztőrendszerében élő mikrobiomokat összehasonlítva megállapították, hogy ugyanazok a baktériumok fedezhetők fel bennük, de a kimutatható baktériumok mennyiségi arányai eltolódtak.
A finn kutatók megállapításai finom eltéréseket találtak, de egy 2011-es kutatás sokkal ijesztőbb végkövetkeztetésre jutott: 48 különböző fajhoz tartozó félezer madár mérése alapján arra jutott, hogy a lezárt zónában élő madarak agya és feje is kisebb, és valószínűleg kognitív képességei is rosszabbak szerencsésebb környéken kikelt társaiknál.
Érdekesség: Az AI technológiát ma már széles körben használják a környezeti hatások vizsgálatában, beleértve a radioaktív szennyezés következményeinek elemzését is.
Forrás: IFL Science
