Események: Az Athena Holdszonda Szerencsétlen Landolása
Kiadta vizsgálati jelentését az Intuitive Machines az Athena holdszonda szerencsétlen landolásáról – és a cég szerint három tényező játszhatott közre abban, hogy végül az oldalára borulva érkezett meg a szonda.
Március 6-án landolt a Holdon az Intuitive Machines második leszállóegysége, az Athena, ám a cég első küldetéséhez hasonlóan ebben az esetben is az oldalára dőlve érkezett meg a szonda, mely egy magyar műszert is vitt a Holdra. Az űrszonda a tervezett leszállás helyétől 250 méterre, egy sekély, sötét kráterben landolt, és ezzel a sorsa is megpecsételődött: 7 nap helyett csupán 12 órán át tudott működni.
Eddig azonban nem volt ismert, hogy mi vezetett a szerencsétlen landoláshoz – az Intuitive Machines friss jelentése azonban már válasszal szolgál erre. Mint a SpaceNews kifejti, a cég három tényezőt nevezett meg, melyek befolyásolták a Holdra szállást. Az első a leszállóegység lézeres magasságmérőjével kapcsolatos, mely a landoláskor segítette (volna) a felszíntől való távolság mérését.
„Az ereszkedés utolsó szakaszában jelzavart- és torzulást tapasztaltunk, ami ellehetetlenítette a magasság pontos mérését” – magyarázta Steve Altemus, a cég vezérigazgatója. Az Intuitive Machines okolja a Hold déli sarkvidékén uralkodó körülményeket is. Altemus szerint „alacsony a szöge” ott a napfénynek, ez pedig a domborzat sajátosságaival együtt „kiterjedt árnyékokat és rossz fényviszonyokat” okoz, melyek kihívás elé állították a leszállást segítő rendszereket.
A harmadik ok a cég szerint, hogy az Athena leszállóegység nem tudta alacsonyabb magasságban felismerni a holdi krátereket. Az Intuitive Machines a NASA Lunar Reconnoissance Orbiter nevű holdszondájának fotóira támaszkodott, hogy segítse az Athena optikai navigációs rendszerét az ereszkedés alatt – a gond, hogy ezeket a fotókat 100 km-es magasságban készítették. Emiatt pedig nem tudták pontosan megbecsülni, hogy hogyan jelenhetnek meg az egyes kráterek alacsonyabb magasságban.
A cég azonban nem adja fel. Levonták a következtetéseket, és már készülnek a harmadik leszállóegység indítására, amit várhatóan 2026-ban bocsátanak fel – jegyzi meg a Gizmodo.
Érdekesség: Az űrkutatás során alkalmazott mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a navigáció és a döntéshozatal terén, lehetővé téve a bonyolult helyzetek gyorsabb és hatékonyabb kezelését.
Források: SpaceNews, Gizmodo
