Események
Képzeljük el, hogy van egy jó kis dolgozóasztalunk. Rendezett, de nem nagyon. Kedves. Munkával, naptárral, keretes fotóval, üveglap alá szuszakolt képeslappal, kávéscsésze ottfelejtett nyomával. És egy reggel üresen találjuk, minden eltűnt. „Újraindult” az asztal. Ezt a fájdalmat érzi az, akinek eltűnnek a böngészőben megnyitott lapjai.
Az internetezés során az ember sok olyan dologgal találkozhat, ami egyszer még jó lesz valamire. Egy érdekes újságcikk vagy blog, egy Google képkereső oldal Da Vinci deformált fejeket ábrázoló rajzairól, vagy egy doboló majmos animált gif. A lapok be nem zárása, az információk kényszeres gyűjtögetése az, aminek a technika megálljt parancsolhat.
„Nagyon ki voltam akadva. Napokig kutattam, fórumokat olvastam, hogy hogyan lehet visszahozni a lapokat. Évek alatt összegyűjtött tabjaim mentek a kukába. Nagyon megviselt” – mesél veszteségéről Klári, a tipikus internethasználó.
Nem egy tudományos igénnyel elvégzett kutatás igazolta, hogy a probléma nagyon valódi. Egy 2021-ben közölt, 103 felhasználót vizsgáló felmérés a csoport felénél talált sok nyitva hagyott böngészőlapot, harmaduk kifejezetten úgy érezte, hogy problémát jelent a sok összegyűjtött lap. 2019-ben egy japán kutatás a megkérdezettek több mint felének böngészőjében jelzett kóros állapotokat.
A Digitális Demencia Hatása
A szakemberek szerint a helyzetet két nagy tendencia mozgatja: az egyik a félelem a fontos információk elmulasztásától és elvesztésétől, a másik a számítógép kezelhetősége, amit behatárol, hogy a memória mennyi lap kezelését bírja el. Laikusként idetartozónak véljük a digitális demenciának nevezett jelenséget, ami az igazi demenciával szemben csak annyiról szól, hogy az agyunk egyre inkább internetes keresésre, szolgáltatásokra és appokra támaszkodik – vagyis a lapokkal az agyunk egy darabja száll el.
Lehetséges azonban, hogy a böngészőlapok halmozása és a sorsuk miatti irracionális szorongás egy olyan technikatörténeti zárvány, amit pár évtized után meghaladhat a fejlődés, és a médiafogyasztók gyógyultan léphetnek tovább a jövőbe.
Maszek Megoldások
A gyakorló internetezőknek valószínűleg nem sok újat mondunk ezzel, de a böngészők lapjai alapvetően visszaállíthatók. A beállításoknál régóta kiválasztható opció, hogy a program indításakor állítsa helyre a lapokat. Száz lap visszatöltögetésekor ez már értelemszerűen igényel egy kis időt.
Ott van természetesen a zen technika, vagyis a lapok visszaállítására szolgáló billentyűkombináció, a Shift+Ctrl+T. Ez jelenleg korunk legmenőbb billentyűkombinációja, réges-régen letaszította az egyszerű visszavonásra szolgáló Ctrl+Z-t a trónról.
Léteznek továbbá a böngésző tudását kiegészítő bővítmények, közöttük rengeteg, a lapok kezelését megkönnyítő bővítmény. Ezek funkciói az egyszerű visszaállítástól indulva fejlődtek a hangot lejátszó lapokat lenémító, egészen a füleket csoportokba szervező, számukat lekorlátozó hasznos eszközökig.
A jelenség a technikai oldalán a böngészők fejlődésének paradigmáiról szól. A Netscape és az Internet Explorer ezredfordulón véget ért böngészőháborújától eljutottunk a Google Chrome-ig. A lapok, fülek és feladatok gyökerei azonban ennél is messzebbre nyúlnak vissza – egészen a nyolcvanas évek végének szövegszerkesztő, táblázatkezelő programjaiig vagy a Windowsig.
A friss hírek szerint egy, a Firefox fejlesztésén dolgozó programozó hölgy, aki 7470 lapot halmozott fel az évek alatt, nemrég a profilon beállított caches segítségével vissza is tudta állítani. A figyelemre méltó eset példázza, hogy milyen jól kezeli a Mozilla a memóriát – csak a legfrissebb lapokat tölti be.
Érdekes tény: Az AI rendszerek képesek nyomon követni a felhasználói szokásokat, így a jövőben a böngészők automatikusan javasolhatják a legrelevánsabb lapokat, amelyeket érdemes megnyitni vagy újra megtekinteni.
(Cnet, Science Alert, TechSpot, Wikipedia)
(Borítókép: A Google keresőoldala. Fotó: Dilara Irem Sancar / Getty Images)
