Élet a Vénuszon? Brit csillagászok újabb bizonyítékokat keresnek
A brit csillagászok friss megfigyelésekkel igyekeznek bizonyítani, hogy lehetséges élet a pokoli bolygó légkörében – amit a legendás Carl Sagan is elképzelhetőnek tartott. Tovább folytatódik a vénuszi élettel kapcsolatos tudományos vita, miután a Cardiffi Egyetem munkatársai friss tudományos dolgozatban igazolják, hogy a bolygó légköre életre alkalmas lehet.
Jane Greaves és csapata még 2020-ban állt elő felfedezésével, hogy a Vénusz légkörében az élet jelének tekinthető anyagot, foszfint mutattak ki. Akkor a tudományos közvélemény kis túlzással felmosta velük a padlót, például azért, mert a légkörből szinte teljesen hiányzik a víz. Greavesék azonban nem adták ilyen könnyen magukat, hanem újabb megfigyelésekkel folytatták a nyomozást.
Élet az égben
A probléma alapja, hogy a Vénuszt sokáig a Föld kedves testvérének gondoltuk, utóbb kiderült, hogy mi sem áll távolabb a valóságtól. A Vénusz felszíne közel ötszáz fokos, a légköri nyomás a földi százszorosa, és mintegy 1300 aktív vulkán is van rajta. A bolygó minden szinten végzetes, ennek ellenére vannak, akik a Marsnál jobb kolonizációs célpontnak gondolják, mivel könnyebb odautazni, 50-60 kilométeres magasságban a földihez hasonló nehézkedés és hőmérséklet mellett lehet a légkörben lebegni.
Az említett légköri régiót a legendás csillagász és asztrobiológus, Carl Sagan is élhetőnek gondolta. A tényleges helyzettel kapcsolatban csak most bontakozik ki a vita. Jane Greaves és munkatársai eredetileg a hawaii James Clerk Maxwell teleszkóp (JCMT) adataiból dolgoztak. Az újabb elemzéshez a nyugat-virginiai Green Bank teleszkópot és a sokkal hatékonyabb új detektort kapó JCMT megfigyeléseit használták – összesen 140-szer több adatot vizsgáltak.
Foszfin és ammónia
A Vénusz éjszakai oldala a japán Akacuki szonda infravörös fotóján jelenik meg. Fotó: JAXA / ISAS / DARTS / DAMIA BOUICA. Foszfin a friss adatok szerint a vénuszi éjszaka és nappal vonalán figyelhető meg, ami arra utal, hogy az anyag az éjszakából a nappali légkörbe kerülve lebomlik. A kutatók ugyanakkor ammónia jelenlétét is kimutatták, ami szintén potenciális biológiai nyom. Clements, a kutatásban részt vevő asztrofizikus, hangsúlyozta, hogy nem tudjuk, hogyan keletkezik a foszfin vagy ammónia a Vénusz oxigénes légkörében.
Felmerült, hogy az Európai Űrügynökség JUICE kutatószondája a Jupiter jeges holdjai felé igyekezve végezhetne megfigyeléseket, miközben a Vénusz közelében gravitációs gyorsítást végez. Erre azonban kevés esély van, Clementsék alkudoznak róla, de a mérnökök nem akarják útközben bekapcsolni a tudományos műszereket.
Ha az európaiak nem engednek, döntő tudásra legközelebb valamikor a 2030-as években tehetünk szert, amikor a NASA küld szondát a Vénusz légkörének felderítésére.
Érdekesség: A foszfin, amelyet a Vénusz légkörében találtak, a Földön a baktériumok által termelt gáz, így a vénuszi felfedezés új megvilágításba helyezi az élet lehetőségét más bolygókon.
Források: Futurism, space.com
