Űrrégészet: Az emberi tevékenység nyomai a Nemzetközi Űrállomáson
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) története a végéhez közeledik, hiszen az Egyesült Államok már elkezdte a szétbontás és biztonságos megsemmisítés megszervezését. Jelenleg azonban még több mint fél évtized áll rendelkezésünkre az emberiség legnagyobb űrbéli építményének, egyben legdrágább tudományos programjának történetéből. A régészeti munkák elvégzése most különösen fontos, mivel 2030 után az űrállomás maradványai már nem tartogatnak sok ismeretet.
Az ISS-re 2000 novemberében érkeztek az első lakók, azóta pedig 23 országból 270 űrhajós járt a fedélzetén. Ebből a különleges mikrotársadalomból származó információkat Justin Walsh, a kaliforniai Chapman Egyetem munkatársa kutatta. A PLOS ONE folyóiratban publikált tanulmányában Walsh a régészeti munka kezdeteit az űrállomás hat helyszínén végzett napi fotók segítségével vizsgálta.
A kutatás során 5438 műtárgyat azonosítottak, köztük írószereket, ragadós cetliket, kesztyűket és VR-sisakokat. A kutatók felfedezték, hogy az űrhajósok nem a kijelölt célokra használják a helyiségeket. Például az edzőgépek és a vécé környékén maszek szekrényeket alakítottak ki, ahol piperecikkeket és egy használaton kívüli számítógépet tároltak.
Walsh tanulmányának egyik fontos tanulsága, hogy az űrállomás terei váratlantól eltérő módon történő felhasználása hasznos lehet a jövőbeli Marsra vagy azon túlra küldendő űrbeli küldetések tervezésénél. Az ISS életéből rengeteg média is megmarad, amely a fedélzeten elrejtett emberi hamvak mellett gitárokat, gorillajelmezeket és más érdekes tárgyakat is tartalmaz.
Érdekesség: A Nemzetközi Űrállomás építése és fenntartása körülbelül 150 milliárd dollárba került, ami a világ legdrágább űrprogramját jelenti.
(Phys.org, Popular Science)