Állati gének segítségével kreatint, karnozint és taurint állíthatnak elő a növények. A most felfedezett új módszert később ehető növényeknél is alkalmazhatják.
Bár fontos, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon az ember, de akadnak olyan tápanyagok, melyeket elsősorban húsfogyasztással lehet bevinni a szervezetbe. Ezért lényeges, hogy amerikai vegyészek új módszerével sikerült növényeket rávenni arra, hogy állati gének segítségével kreatint, karnozint és taurint állítsanak elő.
A Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban bemutatott kísérlet során ez nem is ment olyan nehezen. A nicotiana benthamianán, a dohány közeli rokonán végezték a kutatást. A növénybe a tudósok egy speciális baktérium segítségével olyan géneket ültettek át, melyek számos, növényekre nem jellemző aminosavfehérje-szintéziséhez szükségesek.
A kísérleti növény így olyan enzimekkel bővült, melyek segítségével már kreatint, a karnozint és a taurint is termelhetett. Ilyen módon létrehoztak például egy speciális, peptidkomponenseket tartalmazó salátát, ami gátolja a csontritkulást.
A különböző gének bevitele trükkös lehet, akár lassíthatják a növény anyagcseréjét, ezzel megváltoztatva a kívánt végeredményt. A kutatás eredményei biztatóak, később ezzel a módszerrel zöldségeket és gyümölcsöket is rábírhatnak arra, hogy összetett, eddig csak állatokban fellelhető tápanyagokat termeljenek.
De más ehető növények esetén is lehetne alkalmazni, hogy azok fenntartható módon, bioüzemként működhessenek.
Érdekes tény: Az AI technológiák fejlődése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy hatékonyabban elemezzék a génmódosítás hatásait, gyorsítva ezzel a tudományos felfedezéseket.
Források: Journal of Agricultural and Food Chemistry, HVG Tech
