Az Nvidiával versenyeznének a Silo AI segítségével, ha az európai szabályozók megengedik
Az Advanced Micro Devices (AMD) szerdán bejelentette, hogy 665 millió dollár készpénzért megveszi a finn Silo AI-t. A kaliforniai székhelyű chipgyártó a cégfelvásárlással szeretne kicsit felzárkózni a versenyben a piacvezető Nvidiához.
Az AMD egy ideje igyekszik megvetni a lábát a mesterséges intelligencia fellendülő piacán. Az elmúlt év során 125 millió dollár értékben tucatnyi céget felvásárolva erősítették pozícióikat.
Az Nvidia régi játékos a grafikai processzorok és videókártyák piacán. Ezt az ipart az utóbbi években az egyre csilivilibb számítógépes játékok vezérelték, de minden korábbinál nagyobb fellendülést hozott a kriptovaluták megjelenése, amelyek bányászata és infrastruktúrája erős grafikus kártyákból épített gépparkokra épül. A végső lökés a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek berobbanása volt. Az idei évnek ezermilliárd dollár feletti értékkel nekivágó Nvidia júniusban 3,33 ezer milliárd dollárral a világ legértékesebb vállalata lett az Apple és a Microsoft előtt.
Halak és hivatalok
A Reuters jelentése szerint az AMD alelnöke, Vamsi Boppana úgy fogalmazott, hogy a felvásárlásnak nem lesz azonnali pénzügyi hatása, hosszabb távon azonban jelentős üzleti lehetőségeket nyit meg.
Rég volt, hogy európai MI-cégért ennyi pénzt fizetett volna valaki. Legutóbb egy évtizede, a Google adott félmilliárd dollárt a DeepMindért. A helsinki központú Silo AI 300 munkatársával mesterségesintelligencia-megoldások termékekbe és szolgáltatásokba integrálásának támogatásával foglalkozik. Olyan ügyfeleknek építettek intelligens nyelvi modelleket, mint a Philips, a Unilever és a Rolls-Royce. Az AMD részeként ugyanezt a szakterületet viszik tovább, az AMD fejlesztéseibe bekapcsolódva támogatják az ügyfeleket, hogy a cég processzorain fejlesszenek és üzemeltessenek MI-megoldásokat.
A személyre szabott mesterséges intelligenciák készítésén túl a Silo AI – a Google-lel és OpenAI-jal ellentétben – elszánt támogatója a nyílt forráskódú modelleknek. Tavaly május óta fejlesztenek „Poro” néven kifejezetten európai nyelvekre (dán, finn, svéd, izlandi) specializált nyelvi modellt, ami közlésük szerint az európai digitális önrendelkezést erősíti.
Míg az uniós hivatalok minden bizonnyal örömmel veszik az európai digitális önrendelkezésért tett erőfeszítéseket, kifejezetten gyanakodva fogadják, hogy a fokozódó piaci versenyben mindenkit felvásárolnak a nagy amerikai techcégek. Legutóbb a Microsoft és a francia Mistral közötti üzleti kapcsolat keltette fel a figyelmüket. Közben Brüsszel, de a brit hatóságok is vizsgálják a Microsoft és a ChatGPT-t alkotó OpenAI együttműködését. Ennél is beszédesebb az uniós ellenállás miatt füstbe ment üzletek listája: az Adobe 20 milliárd dollárért vitte volna a Figmát, évekkel korábban az Nvidia 40 milliárd dollárt adott volna az Arm chiptervező cégért, legutóbb a robotporszívó-gyártó iRobot Amazonba olvasztása esett kútba. 2020-ban a brit hatóságoknál nem ment át, hogy a Meta 400 millió dollárért megvásárolta volna a Giphyt. A Giphy egy kereshető gif adatbázissal rendelkezett, de a derék hivatal nem hagyta, hogy a vásárlók érdekeit megsértse egy hülye, animált gifek területét leuraló, sötét monopólium.
Az AMD–Silo AI-biznisz kapcsán is felvetődik, hogy a piaci felügyeletek minden esetben a beavatkozásra hajlanak, úgy is, hogy a jó öreg AMD leginkább a nagyok mögötti második vonal tagja volt és maradt is.
Érdekesség: A mesterséges intelligencia egyik korai alkalmazása az 1950-es években a sakkozás volt, amikor a korai MI algoritmusok alapvető sakkprogramokat hoztak létre.
Források: Ars Technica, Crunchbase, Reuters, Yahoo! Finance