Hamarosan eldőlhet a Boeing Starliner és űrhajósainak sorsa
Hamarosan döntés születik a Boeing Starliner űrhajójának sorsáról, mivel a Nemzetközi Űrállomás logisztikája kikényszeríti a visszatérést. Mint ismert, ez a Starliner első útja, június 5-én először szállított embereket – Sunita Williams és Barry Wilmore veterán űrhajósokat. Az eredetileg 10 naposra tervezett küldetés azonban már két hónapja tart, amelynek fő oka, hogy váratlan meghibásodások léptek fel az űrhajó kiszolgáló egységének fúvókáinál.
A jármű helyzetváltoztatását biztosító fúvókákkal több probléma is akadt: egyrészt szivárgott az üzemanyagtartályok nyomását biztosító hélium, másrészt túlmelegedtek. Hogy a technikai problémák okozta csúszás az ügymenet elfogadható része-e, vagy esetleg a Starliner-program milliárd dolláros bukásával végződik, az egyelőre nem világos.
A Boeing, a NASA, és a sajtó viszonyrendszere látszólag egy nehezen megoldható háromtest-problémaként működik, amit a Boeing nem tudott megfelelően kezelni. A Starliner az amerikai űrsiklóprogram végét követően kiírt nyílt űrhajófejlesztési tender egyik nyertese volt, Elon Musk űrvállalata, a SpaceX mellett.
A fejlesztés éveket csúszott, miközben a SpaceX Dragon űrhajója közel fél évtizede fuvarozza az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. A Starliner azonban továbbra is olyan ígéretekkel kecsegtet, amikre érdemes várni: mivel nagyobb, akár hétszemélyes szállításra is képes, az űrutazás így fejenként 55 millió dollárra jön ki, szemben a SpaceX 90 millió dolláros, vagy a Szojuz 86 millió dolláros árával.
A Boeing illetékes igazgatója elmondta, hogy van elég ellátmány, nem szorítja őket az idő, és igyekeznek a hibákat megfelelően kivizsgálni. Elhangzott, hogy az űrhajó bármilyen vészhelyzetben azonnal használható visszatérésre, egyszerűen azért időznek ennyit, mert a kiszolgálóegység a hőpajzsra simul, a visszatérés során leválik onnan, és megsemmisül a légkörben.
A NASA-tól ezzel szemben több információ szivárog. A küldetés folytatásával kapcsolatban augusztus 1-jén kellett volna döntést hozniuk, de ezt elhalasztották. Még július közepén negyedmillió dolláros űrhajós kapacitást foglaltak le a SpaceX-nél, „vészhelyzet modellezésére”.
Néhány forrás szerint a NASA-n belül komoly viták vannak arról, hogy a Starliner alkalmas-e a visszatérésre, és több csoport is úgy vélekedik, hogy nem. Ha a légköri visszatérésnél félremegy valami, az nagyon könnyen tragédiához vezethet, és senki sem kívánja magára venni a felelősséget egy esetleges nemzeti gyásznapért.
Az érem másik oldala, hogy a Boeing történetének ez a legkeményebb éve. A cég vezérigazgatója, Dave Calhoun augusztus elején lemondott, utódja, Kelly Ortberg pedig kifejezetten a repüléshez és űriparhoz köthető mérnöki szakértelmet képviseli majd.
A Starliner űrhajó fejlesztésén eddig a csúszások miatt 1,6 milliárd dollárt bukott a Boeing, ha újra végre kell hajtani az első repülést, az tovább pörgeti a veszteségeket. Ez a NASA-nak is irgalmatlan kudarc lenne, tekintve, hogy ők több mint négymilliárd dollárt költöttek a programra.
Williams és Wilmore elszántak, lelkesek, és továbbra is készek a Starlinerrel visszatérni. Jelen állás szerint nem ragadtak az űrben, de lehet, hogy a visszatérésük már nem a Boeing, hanem SpaceX menetrendjéhez igazodik.
Érdekesség: A Starliner űrhajó első útja során az űrhajósok életét egy automatikus vészmegoldás is segíti, amely vészhelyzet esetén azonnali visszatérést biztosít.
Források: Ars Technica, The Guardian, Phys.org
