Az új technológia, az A.I., jelentős eltérést mutat a számítástechnika hagyományaival szemben.
A.I. és a matematika problémája
A nemrég véget ért tanévben egy különleges osztály keltett feltűnést. Szorgalmasak, fejlődőképesek és rendkívül kifejezőek voltak. De érdekes módon ezek a tanulók – a mesterséges intelligencia chatbotok – gyakran küzdöttek a matematikával.
Az olyan chatbotok, mint az Open AI ChatGPT, képesek verseket írni, könyveket összefoglalni és kérdésekre válaszolni, gyakran emberi szintű folyékonysággal. Ezek a rendszerek matematikát is tudnak, a tanultak alapján, de az eredmények változóak és hibásak lehetnek. Ezeket a rendszereket arra finomhangolták, hogy valószínűségeket állapítsanak meg, nem pedig szabályalapú számításokat végezzenek. A valószínűség nem azonos a pontossággal, és a nyelv rugalmasabb és megbocsátóbb, mint a matematika.
„A mesterséges intelligencia chatbotoknak azért van nehézsége a matematikával, mert sosem arra tervezték őket,” mondta Kristian Hammond, a Northwestern Egyetem számítástechnikai professzora és mesterséges intelligencia kutatója.
A világ legokosabb számítástechnikai szakemberei, úgy tűnik, olyan mesterséges intelligenciát hoztak létre, amely inkább a humán tudományokban jeleskedik, mint a számtanban.
Ez első látásra éles szakítás a számítástechnika múltjával. Az 1940-es években megjelent korai számítógépek óta a számítástechnika jó összefoglaló meghatározása a „matematika szteroidokon.” A számítógépek fáradhatatlanok, gyorsak, pontos számológépek voltak. A számok feldolgozása régóta az volt, amiben a számítógépek igazán jók, messze meghaladva az emberi teljesítményt.
Hagyományosan a számítógépeket arra programozták, hogy lépésről lépésre kövessék a szabályokat és strukturált adatbázisokból nyerjenek információt. Erősek voltak, de törékenyek. Így a múltbéli mesterséges intelligencia erőfeszítések falba ütköztek.
Érdekesség: Az első mesterséges intelligencia program, amelyet 1956-ban fejlesztettek ki, a „Logic Theorist” volt, amely képes volt matematikai tételeket bizonyítani.
Forrás: Open AI, Northwestern University
