Trump új kifejezést alkotott az AI manipulációról
Donald Trump legutóbbi, Kamala Harris elnöki kampányát célzó hamis vádjaiban új kifejezést alkotott. A múlt hétvégén a Truth Social platformon közzétett bejegyzéseiben a volt elnök azt állította, hogy Harris „A.I.’d” (mesterséges intelligenciával manipulált) képeket készített egy hatalmas tömegről, amely a Detroitban tartott kampányrendezvényére érkezett. „Senki sem volt a repülőgépnél, és ő ‘A.I.’d’-ot csinált, és megmutatta a ‘tömeget’, amely állítólag követőkből állt, DE NEM LÉTEZTEK!” – írta Trump.
A Harris kampány válaszában hangsúlyozta, hogy a képen valójában egy 15,000 fős tömeg látható, amely Harris-Walz rendezvényén készült Michiganben. Ezen állítások, bármennyire hamisak is, egy olyan széles körben elterjedt félelmet céloznak meg, ami a hiteles online információk iránti bizalmatlanságot táplálja az AI korában.
Amikor Trump megjegyzéseit vizsgáljuk, érdemes figyelembe venni, hogy a mesterséges intelligencia eszközök egyre jobban képesek fényképszerű képek generálására. Azonban Harris tömegének képeinek hitelessége több forrásból is megerősíthető. Az AP és a Getty számos fotót készített a rendezvényről, különböző szögből, és számos újságíró, valamint a helyszínen lévő résztvevő is dokumentálta a tömeget.
A helyi média, például az MLive, 15,000 fős tömeget becsült, míg a The New York Times megjegyezte, hogy az eseményt „ezrek és híradók, köztük a The New York Times” figyelték, és a kampány által megadott létszám összhangban állt a földön láthatóval.
Fontos, hogy a forrásainkat pontosan azonosítsuk. Míg egyetlen forrás könnyen generálhat egy hihető képet, a különböző, független forrásokból származó információk a legjobb bizonyítékok, hogy elkerüljük a manipulációt. Az olyan eszközök, mint a Winston AI Image Detector vagy az IsItAI.com, folyamatosan fejlődnek, de a megbízhatóságuk kérdéses, mivel az ilyen technikák még nem bizonyítottak széles körű tanulmányokban.
Hany Farid, a UC Berkeley professzora megjegyezte, hogy két GetReal Labs modell „nincs bizonyíték az AI generálására” Harris kampányrendezvényein készült fotók esetében. A képek eredetének nyomozása kulcsfontosságú, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy közösségi média felhasználó hamis képet oszt meg, amely állítólag egy híradóból származik, és azt a képet használja „bizonyítékként”.
A hamis információk korában Trump vádjai arra ösztönözhetik a közvéleményt, hogy kételkedjenek a hiteles forrásokban is, ezzel megteremtve egy olyan médiakörnyezetet, ahol a mesterséges intelligencia létezése miatt még a megbízható információk sem bizonyulnak hitelesnek.
Érdekes tény: Az AI által generált képek és videók készítése során a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia egyre valósághűbb képeket hozzon létre, ami új kihívásokat jelent a valóság és a manipuláció megkülönböztetése terén.
Források: Ars Technica, AP, Getty, The New York Times, MLive, Hany Farid LinkedIn bejegyzése
