Az A23a jéghegy szabadulása: Új lehetőségek a tudomány számára
Az A23a kódjelű jéghegy valamivel nagyobb Vas vármegyénél, és a tudósok úgy vélik, virágzó ökoszisztémát hozhat létre a vizekben. Az elmúlt években csak körbe-körbe forgott, amiből most tudott kiszabadulni.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, még 1986-ban szakadt le az Antarktiszról, de csak 2023 novemberében mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. Nem jutott azonban túl messzire, belefutott ugyanis egy olyan áramlásba, ami miatt körbe-körbe forgott a hatalmas tömb. Most úgy tűnik, hogy sikerült kiszabadulnia az örvény fogságából.
A British Antarctic Survey kutatói azt közölték, hogy az A23a a Déli-óceánon lebeg, ami komoly lehetőséget kínál a tudósoknak, hogy megvizsgálják, miként hat egy ilyen jéghegy az érintett területek ökoszisztémájára. A CNN beszámolója szerint az A23a csaknem ezermilliárd tonnát nyom, az augusztusi adatok szerint pedig 3672 négyzetkilométeres, vagyis valamivel nagyobb, mint Vas vármegye.
A jéghegy 1986-ban természetes folyamatok miatt vált le az Antarktiszról, de szinte azonnal megfeneklett. 2020-ban aztán sikerült kiszabadulnia, ám az utazása újfent nem tartott sokáig, beszorult ugyanis egy Taylor-oszlopba. Ez az, ahonnan most sikerült kikerülnie.
A tudósok arra számítanak, hogy a jéghegy az antarktiszi körkörös áramlat mentén a Dél-Georgia-sziget körüli melegebb vizek felé sodródik majd, ahol valószínűleg számtalan kisebb darabra fog törni, és végül elolvad.
A szakemberek korábban mintákat gyűjtöttek a jéghegy körüli vízből. Laura Taylor, a Biopole-projekt tudósa szerint azt már régóta tudni, hogy ezek az óriási jéghegyek tápanyagokkal látják el a vizeket, és virágzó ökoszisztémákat hozhatnak létre az egyébként kevésbé produktív területeken. Ami viszont nem ismert, az az, hogy az adott jéghegyek mérete és eredete milyen különbséget jelenthet ebben a folyamatban.
Érdekesség, hogy a jéghegyek olvadása során a vízbe kerülő tápanyagok hozzájárulhatnak az óceáni ökoszisztémák helyreállításához, ami különösen fontos a klímaváltozás fényében.
Források: CNN, British Antarctic Survey
