Oktatás
A mesterséges intelligencia hatása a kritikai gondolkodásra
Képzelj el egy pillanatot, amikor 1941-ben, gyermekként, a középiskolai felvételi vizsgádra készülsz, csak egy ceruzával és papírral a kezedben. A következő kérdést olvasod: “Írj, legfeljebb egy negyedórában, egy brit szerzőről.” Ma már a legtöbben nem igényelnénk 15 percet, hogy elgondolkodjunk egy ilyen kérdésen. Az AI eszközök, mint például a Google Gemini, a ChatGPT vagy a Siri segítségével azonnal választ kaphatunk.
A mesterséges intelligencia használata a kognitív erőfeszítések átvállalására már második természetünkké vált, de a növekvő bizonyítékok, amelyek szerint az emberi intelligencia csökken, néhány szakembert aggasztanak. Robert Sternberg, a Cornell Egyetem pszichológusa, aki az intelligenciára vonatkozó úttörő munkájáról ismert, úgy véli: “A legnagyobb aggodalom a generatív AI korában nem az, hogy veszélyeztetheti az emberi kreativitást vagy intelligenciát, hanem hogy már megtette.”
A Flynn-effektus vizsgálata, amely az IQ generációk közötti növekedését mutatja, szintén érdekes kérdéseket vet fel. Az Egyesült Királyságban James Flynn rámutatott, hogy a 14 évesek átlagos IQ-ja több mint két ponttal csökkent 1980 és 2008 között. A nemzetközi diákértékelési program (PISA) globális kutatása szintén figyelemre méltó csökkenést mutatott a matematikai, olvasási és tudományos teljesítmények terén.
Bár ezek a trendek statisztikailag megalapozottak, az értelmezésük nem egyszerű. Elizabeth Dworak, a Northwestern Egyetem orvosi iskolájának kutatója szerint “mindenki az AI-t akarja megvádolni, de ezt el kellene kerülni.” Az intelligencia sokkal bonyolultabb, és sok változó alakítja, mint például a táplálkozás, a szennyezés és a technológiai fejlődés.
Az AI hatása a kritikai gondolkodásra különösen aggasztó. Michael Gerlich, a SBS Swiss Business School kutatója, 666 embert tesztelt az Egyesült Királyságban, és szignifikáns összefüggést talált az AI gyakori használata és az alacsonyabb kritikai gondolkodási készségek között. “Nagyszerű, hogy ennyi információ áll rendelkezésemre,” mondta az egyik résztvevő, “de néha aggódom, hogy nem tanulok meg semmit.” A kritikai gondolkodás hiánya különösen nyilvánvalóvá válik a közösségi média AI-algoritmusainak hatásai révén.
Wendy Johnson, az Edinburgi Egyetem kutatója, mindennap tapasztalja ezt a hallgatóin. Úgy véli, hogy a diákok hajlamosak helyettesíteni az önálló gondolkodást azzal, hogy az internet mondja meg nekik, mit tegyenek és mit higgyenek. “Az AI hatása a kreativitásra is aggasztó,” mondja Sternberg, aki úgy véli, hogy a generatív AI reproduktív, és nem biztos, hogy képes lesz az emberiség számára szükséges paradigmaváltó ötletek generálására.
Érdekesség: A mesterséges intelligencia által generált tartalom gyakran meggyőzőbb dezinformációt is létrehozhat, mint amit az emberek produkálnak.
Források: Cornell University, Northwestern University Feinberg School of Medicine, SBS Swiss Business School, PISA, Science Advances
