Az Űrkutatás Új Korszakát Nyitja Meg a Gaia Űrszonda
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája 11 éven át dolgozott az űrben, hogy a méréseiből össze lehessen rakni a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképét. Hamarosan viszont elfogy az üzemanyaga, így a küldetése a végéhez közeledik. A projekt 2014. július 24-én indult, és azóta a szonda mintegy kétmilliárd csillagról és más objektumról gyűjtött elképesztő mennyiségű információt.
A Gaia űrszonda teljesítménye lenyűgöző: több mint három billió megfigyelést és mérést végzett, amelynek köszönhetően a galaxis eddigi legpontosabb és legrészletesebb térképe készült el. Az űrszonda adatai révén most már tudjuk, hogyan nézhet ki a Tejútrendszer a külső szemlélő számára, a Nap helyét pedig egy piros pötty jelzi a térképen.
A galaxis közepén található fényes terület a galaktikus dudor, ahol a szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* található. A Gaia adatai számos érdekes objektumot is felfedték a galaxisban: 2024 áprilisában a tudósok felfedezték a Tejútrendszer legnehezebb tömegű fekete lyukát, amely mindössze 2000 fényévnyire van a Földtől. Ezen kívül 2022-ben fény derült a Földhöz legközelebb lévő fekete lyuk létezésére is, ami csupán 1600 fényévre található bolygónktól.
A Gaia által szolgáltatott adatok alapján új információk láttak napvilágot a Tejútrendszer evolúciójáról is. Kiderült, hogy a galaxisunk és egy másik galaxis ütközése évmilliárdokkal később történt, mint korábban gondolták, ami felborította az eddigi elméleteket. Az űreszköz emellett 150 ezer aszteroida pályáját mérte meg, és több mint egymillió kvazár háromdimenziós térképét készítette el — ez eddig a legnagyobb ilyen teljesítmény.
A Gaia-projekt ugyanakkor még nem ért véget: a következő időszakban 500 terrabájtnyi adatot szeretnének kinyerni belőle, amelyeket a kettős csillagokra és az új exobolygókkal kapcsolatban gyűjtött a szonda.
Érdekes tény, hogy a Gaia űrszonda által gyűjtött adatok felhasználásával mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszerek is képesek lesznek új felfedezésekre, például új csillagok és exobolygók azonosítására.
Források: Gizmodo, ESA, HVG
