A Kína és Oroszország közötti kapcsolat a G7 csúcstalálkozó fókuszában
Kína szerepe az Oroszország számára nyújtott segítségben az ukrajnai háborúban, valamint az olcsó áruk termelésében tapasztalható „káros túlkapacitás” a G7 vezetőinek célkeresztjébe került, annak ellenére, hogy Németország részéről voltak fenntartások.
Amerikai kritika Kína felé
A csúcstalálkozó második napján, amelyet Pugliában tartottak az olasz elnökség alatt, az Egyesült Államok egy 36 oldalas közleményt juttatott el, amely elítélte a kínai támogatásokat olyan termékek esetében, mint a napelemek és az elektromos autók. A dokumentum szerint ezek a támogatások „globális kihatásokhoz, piaci torzulásokhoz és káros túlkapacitáshoz vezetnek … aláásva dolgozóinkat, iparágainkat, gazdasági ellenállóképességünket és biztonságunkat”.
Az amerikai tisztviselők egyértelműen kijelölték Kínát, mint az Oroszországnak kettős felhasználású anyagok – polgári és katonai alkalmazásokkal egyaránt rendelkező anyagok – fő szállítóját, amelyekről szerintük Peking tudta, hogy Ukrajna ellen használják őket. Az amerikai tisztviselők „optikát, nitrocellulózt, mikroelektronikát és olyan tárgyakat azonosítottak, amelyek közvetlenül a fegyverek gyártásához szükségesek, és nemcsak Ukrajnában használják őket, hanem hosszú távú fenyegetést jelentenek Európa biztonságára nézve”.
Biden és Zelenszkij állásfoglalása
Joe Biden amerikai elnök, ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij mellett állva, nyíltan beszélt arról, hogy szerinte Kína szerepet játszik Oroszország felfegyverzésében. Ezzel szemben Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy a kínai vezetés megígérte neki, hogy nem szállítanak fegyvereket Moszkvának.
Nyugati aggodalmak és kínai támogatások
Az Egyesült Államok, Japán és az EU – amely nem hivatalos nyolcadik partnerként vesz részt a G7 csúcstalálkozókon – mind aggodalmukat fejezték ki Peking bőkezű támogatásai miatt, különösen a zöld energia és technológiai szektorokban, amelyek eredményeként igazságtalanul olcsó áruk árasztják el a globális piacot. Ez a túlkapacitás veszélyezteti a nyugati vállalatokat, amelyek küzdenek a versenyképességért, különösen a növekvő zöld technológiai szektorban.
„Szembeszállunk Kína nem piaci politikáival, amelyek káros globális kihatásokhoz vezetnek” – mondta John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője a csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón.
Kínai reakció és európai válasz
Egy magas rangú kínai tisztviselő, az első miniszterelnök-helyettes, Ding Xuexiang, a jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy az EU-t arra ösztönözze, hogy gondolja át a kínai elektromos járművekre kivetett 38%-os vámtervek bevezetését, amely a már meglévő 10%-os vám mellett kerülne bevezetésre. Németország remélte, hogy a vámot csökkenteni lehet, mielőtt az július elején hatályba lépne.
Globális déli országok részvétele
A G7 tudatosan bővítette pénteki ülését, hogy üdvözölje a globális déli országokat, köztük az indiai miniszterelnököt, Narendra Modit, a török elnököt, Recep Tayyip Erdoğant, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, Mohamed bin Zayedet, a brazil elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát és Mauritánia elnökét, Mohamed Ould Ghazouanit. Több mint 20 világvezető ült az asztal körül, hogy meghallgassa Ferenc pápa mesterséges intelligenciáról szóló beszédét.
Az olasz miniszterelnök és a G7 házigazdája, Giorgia Meloni kijelentette, hogy soha nem fogadná el a nyugat és a többiek közötti narratívát, és az egyetlen módja a kollektív kihívások kezelésének az együttműködés.
Oroszország helyzete és a szankciók
Oroszország, amely szélesebb másodlagos szankciókkal, állami vagyonának elvesztésével és egy új amerikai-ukrán 10 éves biztonsági paktummal szembesül, a csúcstalálkozó nagy vesztese lett. A csúcstalálkozó kezdetén bejelentett terv egy 50 milliárd dolláros kölcsön Ukrajnának, amelyet az orosz állami vagyonból származó kamatnyereségből emelnek ki, csak a kezdetét jelenti az orosz gazdaság szorításának.
A végső közlemény szerint Oroszországnak véget kell vetnie illegális agressziós háborújának és meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott károkat, amelyek a Világbank szerint meghaladják a 486 milliárd dollárt. „Oroszország nemzetközi jogi kötelezettségei, hogy megfizessék az okozott károkat, egyértelműek, és ezért továbbra is minden lehetséges jogi utat megvizsgálunk, amely révén Oroszországot kényszerítjük ezen kötelezettségek betartására” – áll a szövegben.
Oroszország elutasította az amerikai-ukrán biztonsági megállapodást, mint „papírdarabokat”, és a befagyasztott vagyonokból származó nyereség kisajátítását lopásnak nevezte.
Zelenszkij és Modi találkozója
Bár Zelenszkij visszafogott Kína kapcsán, a csúcstalálkozó margóján tartott kétoldalú találkozón arra kérte Modit, hogy vizsgálja felül India orosz olajtól való függőségét, különösen mivel ezeknek a vásárlásoknak az ára emelkedik, egyre magasabb bevételeket biztosítva Oroszországnak.
Az Egyesült Államok és az EU 60 dolláros hordónkénti árplafont vezettek be az orosz olajértékesítésekre, ami azt jelenti, hogy a nyugati szállítók és biztosítók csak akkor vehetnek részt az orosz kereskedelemben, ha az olajat az árplafon alatti áron adják el. A közlemény szorgalmazza az árplafon szigorúbb betartatását, beleértve az orosz „árnyékflotta” elleni fellépést, amely az árplafon felett szállít olajat.
India soha nem volt része ennek az exporttilalomnak, de az Egyesült Államok, amely egy választási évben aggódik az olajárak emelkedése miatt, vonakodott túl nagy nyomást gyakorolni Modira. India lett a legnagyobb vásárlója az orosz tengeri nyersolajnak Kína és Törökország előtt, miután az európai finomítók leállították az importot.
Érdekes információ: A G7 csúcstalálkozón részt vevő több mint 20 világvezető közül Ferenc pápa mesterséges intelligenciáról szóló beszéde volt az egyik legváratlanabb, amely jelentős érdeklődést váltott ki a résztvevők körében.
