A királyi temető üres területe alatt egykor egy betemetett terület lehet, amely egy sírhelyhez vezető folyosót rejthet. Az ókori világ hét csodája közül egyedüliként megmaradt gízai piramisok a világ legátfogóbban vizsgált régészeti lelőhelyei. Ezért különösen meglepő, hogy a japán Tohoku Egyetem kutatói talajradarral és geoelektromos tomográfiával végzett vizsgálataik során eddig ismeretlen épített nyomokra bukkantak a gízai nagy piramis oldala mentén húzódó úgynevezett nyugati temető alatt.
A nemzetközi kutatócsoport mérései során egy tízszer tíz méteres, L alakú struktúra rajzolódott ki két méter mélységben. A felfedezést leíró beszámoló szerint ezt a területet az építés befejeztével homokkal töltötték fel. Az ERT mérései alapján azonban egy magasabb elektromos ellenállású anomália is található a homok alatt, amelynek mélysége 5-10 méter. A szakemberek szerint ez lehet egy homok és murva keveréke, amelyben a levegő miatt más a közeg elektromos vezetése, vagy akár egybefüggő üreg is lehet.
A kutatók szerint a betemetett rész egykor egy lejárat lehetett egy mélyebben elhelyezkedő nagyobb építményhez, de további ásatások szükségesek a pontos helyzet felderítéséhez. A nyugati temető az uralkodó családjához tartozók, főpapok és más előkelőségek temetkezési helye volt, amely lapos kőhalmokból, úgynevezett masztabákból állt. A most felfedezett anomália a G4000 jelű masztaba déli oldala alatt húzódik, ami Hemiuni herceg sírhelye volt. A történészek szerint ez a felfedezés további információkat adhat a piramisok építéséről és az ókori egyiptomi temetkezési szokásokról.
