A mesterséges intelligencia fellendülése és a klímacélok kihívásai
A mesterséges intelligencia (MI) fellendülése az óriás tech cégek részvényárfolyamait új magasságokba emelte, de az ágazat klímaaspirációinak rovására. A Google kedden beismerte, hogy a technológia veszélyezteti környezetvédelmi céljait, miután kiderült, hogy az adatközpontok, amelyek az MI-infrastruktúra kulcsfontosságú elemei, 2019 óta 48%-kal növelték az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Google kijelentette, hogy „jelentős bizonytalanság” övezi a 2030-ra kitűzött nettó zéró kibocsátási cél elérését, amely magában foglalja a CO2-kibocsátás nullára csökkentését. Ezt az bizonytalanságot az MI jövőbeli környezeti hatása körüli komplexitás és nehéz előrejelezhetőség okozza.
Ez követi a Microsoft beismerését, hogy a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI legnagyobb pénzügyi támogatójaként a 2030-as nettó zéró „holdra szállás” programja is veszélyben van az MI-stratégia miatt. Tehát vajon képes lesz-e a technológiai szektor csökkenteni az MI környezeti költségeit, vagy továbbra is előrehalad, mivel a felsőbbrendűség díja olyan nagy?
Miért jelent veszélyt az MI a tech cégek zöld céljaira?
Az adatközpontok az MI modellek, mint például a Google Gemini vagy az OpenAI GPT-4, képzésének és működésének alapvető komponensei. Ezek az adatközpontok a kifinomult számítástechnikai berendezéseket, vagy szervereket tartalmazzák, amelyek az MI rendszereket támogató hatalmas adatmennyiségeket dolgozzák fel. Nagy mennyiségű elektromosságot igényelnek, amely CO2-t termel az energiaforrástól függően, valamint „beépített” CO2-t is létrehoznak a szükséges berendezések gyártási és szállítási költségeiből.
Az International Energy Agency szerint az adatközpontok teljes villamosenergia-fogyasztása megduplázódhat a 2022-es szintekhez képest, elérve az 1 000 TWh-t (terawattóra) 2026-ban, ami Japán energiakeresletének felel meg. A SemiAnalysis kutatócég számításai szerint az MI miatt az adatközpontok 2030-ra a globális energiatermelés 4,5%-át használhatják fel.
A vízfogyasztás is jelentős, egy tanulmány szerint az MI akár 6,6 milliárd köbméter víz felhasználásáért is felelős lehet 2027-re – ez majdnem kétharmada Anglia éves fogyasztásának.
Mit mondanak a szakértők az környezeti hatásokról?
Egy nemrégiben készült, az Egyesült Királyság kormánya által támogatott jelentés az MI biztonságáról azt mondta, hogy a technológiai cégek által használt energiaforrás szén-dioxid-intenzitása „kulcsfontosságú változó” a technológia környezeti költségeinek meghatározásában. Hozzáteszi azonban, hogy az MI modellek képzésének „jelentős része” még mindig fosszilis tüzelőanyag-alapú energiára támaszkodik.
Valóban, a tech cégek felvásárolják a megújuló energia szerződéseket, hogy megfeleljenek környezetvédelmi céljaiknak. Például az Amazon a világ legnagyobb vállalati megújuló energia vásárlója. Néhány szakértő azonban azt állítja, hogy ez más energiafelhasználókat fosszilis tüzelőanyagok felé tol, mivel nincs elég tiszta energia a körforgásban.
„Az energiafogyasztás nem csak növekszik, hanem a Google is küzd a fenntartható energiaforrásokból származó megnövekedett kereslet kielégítésével” – mondja Alex de Vries, a Digiconomist alapítója, egy webhely, amely az új technológiák környezeti hatását figyeli.
Érdekesség: A DeepMind projektje, a Chinchilla, 2022 márciusában megmutatta a kutatóknak, hogyan képezhetnek határterületi MI modelleket radikálisan kevesebb számítási teljesítménnyel.
Források: International Energy Agency, SemiAnalysis, Digiconomist
