Fejlesztés
A Texas A&M Egyetem tanulmánya szerint, amikor az ősi élet nyomainak kereséséről van szó a Marson, a bizonyíték a kövekben rejlik. Az áttörő kutatás új betekintést nyújtott a Marson található Jezero-kráter geológiai történetébe, amely a NASA Perseverance roverének leszállási helye. Megállapításaik szerint a kráter alja egy változatos, vasban gazdag vulkáni kőzetekből áll, amelyek ablakot nyitnak a bolygó távoli múltjára, és a legközelebbi esélyt nyújtják az ősi élet jeleinek felfedezésére.
Dr. Michael Tice, a Texas A&M Művészeti és Tudományok Főiskolájának geobiológiával és üledékes geológiával foglalkozó kutatótudósa, aki a kutatócsoport tagja, elmagyarázta: „A különböző vulkáni kövek elemzésével értékes betekintést nyertünk abba, hogy milyen folyamatok formálták ezt a Mars régiót. Ez fokozza a bolygó geológiai történetének megértését és annak potenciálját, hogy támogathatott életet.”
Fejlett robotika felfedi Mars titkait
A Perseverance, a NASA legfejlettebb robot felfedezője 2021. február 18-án érkezett a Jezero-kráterbe, a Mars 2020 küldetés keretében, amely az ősi mikrobiális élet nyomait keresi a Marson. A rover magmintákat gyűjt a marsi kőzetből és regolitból (tört kő és talaj), amelyeket későbbi analízisre visszahozhatnak a Földre.
Közben a tudósok a rover fejlett eszközeit használják a marsi kövek kémiai összetételének elemzésére, hogy meghatározzák, tartalmaznak-e olyan vegyületeket, amelyek az ősi élet jelei lehetnek. A rover rendelkezik egy nagy felbontású kamerarendszerrel is, amely részletes képeket biztosít a kövek textúrájáról és struktúrájáról. Tice szerint a technológia annyira fejlett a korábbi NASA roverokéhoz képest, hogy új információkat gyűjtenek példátlan szinten.
Kövek, amelyek nyomokat rejtenek az ősi életre
A kutatócsoport elemzése két különböző típusú vulkáni követ tárt fel a Marson. Az első típus sötét tónusú és gazdag vasban, valamint magnéziumban, és egymásba nőtt ásványokat, például piroxént és plagioklász földpátot tartalmaz, amelyeken megfigyelhető az átalakult olivin. A második típus, amely világosabb tónusú, trachy-andesitnek minősül, és káliumban gazdag alapanyagban plagioklász kristályokat tartalmaz.
Ezek a megállapítások egy összetett vulkáni történetet jeleznek, amely több különböző lávafolyamot tartalmazott változó összetétellel. A kövek kialakulásának meghatározásához a kutatók termodinamikai modellezést végeztek – ez a módszer szimulálja azokat a körülményeket, amelyek között az ásványok megszilárdultak. Eredményeik azt sugallják, hogy az egyedi összetételek magas fokú frakcionális kristályosítás eredményeként jöttek létre, egy olyan folyamat, amely során különböző ásványok választódnak el az olvadt kőből, ahogy az lehűl.
„A folyamatok, amelyeket itt látunk – frakcionális kristályosítás és kéregbe való beépülés – a Föld aktív vulkáni rendszereiben történnek,” mondta Tice. „Ez arra utal, hogy Mars ezen része valószínűleg hosszú ideig aktív vulkánikus tevékenység alatt állt, ami viszont fenntarthatott különböző vegyületek forrását az élet számára.”
Ez a felfedezés kulcsfontosságú a Mars életének megértésében. Ha a Marsnak hosszú időn keresztül aktív vulkánikus rendszere volt, akkor valószínűleg a bolygó korai történetének hosszú időszakai során kedvező körülményeket is fenntartott az élet számára.
„Gondosan választottuk ki ezeket a köveket, mert nyomokat tartalmaznak a Mars múltbeli környezeteiről,” zárta le Tice. „Amikor visszahozzuk őket a Földre és laboratóriumi eszközökkel elemezhetjük, sokkal részletesebb kérdéseket tehetünk fel a történetükről és a potenciális biológiai aláírásaikról.”
Érdekesség: A Perseverance rover 2021 óta több mint 40 különböző kőzetmintát gyűjtött, amelyek közül sokat különböző geológiai környezetekből származik.
Források: Texas A&M University, NASA
